A Nemzetközi Alumni Tagozat szervezésében elindult az ELTE Alumni Academy programsorozat, melynek keretében angol nyelvű előadásokat hallgathatunk egyelőre online formában. Nagy részük valamennyi érdeklődő számára elérhető, míg néhány program kifejezetten az ELTE Nemzetközi Alumni közösségének szól.

A kezdeményezés első sorozata a "What’s new in science”. A rendezvénysorozat keretében angol nyelvű tudománynépszerűsítő előadások hangzanak el. A sorozat első négy előadása azt vizsgálta, milyen hatással van a COVID-19 pandémia az oktatásra. A következő előadások tematikájukban a CENTRAL Network idei témájához (Közép Európa: ami összeköt és ami megoszt) kapcsolódnak. Házigazdájuk Knyihár Eszter, a Nemzetközi Stratégiai Iroda irodavezetője, a Nemzetközi Alumni Tagozat képviselője. Az ELTE Alumni Academy programsorozatai az ELTE Alumni Központ támogatásával valósulnak meg. 

A 2021/2022-es tanév "What’s new in science” sorozat első előadását Dr. Lojkó Miklós, a Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézetének habilitált docense tartotta 2021. november 24-én.

Lojkó Miklós az ELTE BTK angol-történelem szakján végzett 1987-ben. Szakmai pályafutását azóta is a két humán szakterület iránti érdeklődés és kutatás dominálja. 1989 óta tanít brit és amerikai történelmet az ELTE-n. Posztgraduális tanulmányait a 90-es években az oxfordi, londoni és cambridge-i egyetemeken végezte. 2001-ben szerzett történettudományi doktorátust a Cambridge-i Egyetemen. 2011 óta az ELTE Angol-Amerikai Intézetének habilitált docense. Egyik fontos szakterülete az angolszász nyugat és a közép-európai nemzetek sokrétű egymásra hatásának vizsgálata, főként a két világháború közötti időszakban.

Dr. Lojkó Miklós a következő témában adott elő: "Birodalom, nemzet és nacionalizmus”. Az Osztrák-Magyar (Habsburg) Monarchia társadalmi, gazdasági és eszmei átalakulása a XX. század első évtizedének közepe után felgyorsult, meggyengítve ezzel a Magyar Királyság és az Osztrák Birodalom között 1867-ben létrejött kiegyezés alapjait. Jól illusztrálja a problémát a „nagy véderővita”, de az ezt követő politikai és társadalmi válságok is, amelyek 1889 és 1912 közt a magyar belpolitikát jellemezték és amelyek megoldatlanok voltak még 1914-ben, az első világháború kitörésekor is. Az előadásban szó volt arról, hogyan erősítette fel a háború a központtól elszakadni vágyó nemzetiségek ambícióit, amelyek végül a hatalmas, többnemzetiségű birodalom széthullásához vezettek. A prezentáció második fele a háború utáni közép-európai utódállamok kisnemzeti rendszerének első fél évtizedét mutatta be.

A 2021/2022-es tanév második előadását Dr. Hungler Sára, az ÁJK adjunktusa tartotta 2022. január 26-án. Hungler Sára doktori fokozatát 2015-ben szerezte, jelenleg posztdoktori kutatásán dolgozik. Kutatási területe az Európai Unió munka- és szociális joga. Számos hazai és nemzetközi munkajogi szervezet tagja, 2021 óta a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő Fiatal Kutatók Akadémiájának választott tagja, ahol a kisgyermekes kutatónők helyzetével foglalkozik.

Dr. Hungler Sára a "Szociális integráció a visegrádi országokban” témában tartott előadást. A Szociális Jogok Európai Pillérének keretében kitűzött szociális integráció célja, hogy jobban teljesítő gazdaság és méltányosabb társadalom jöjjön létre az Európai Unióban. Az Adjunktus Asszony rámutatott, hogy ez a mélyebb integráció felszínre hozza azt az eredendő problémát, hogy a tagállamok a szociális területen a tagállami szuverenitásuk mind teljesebb megőrzését kívánják elérni, ez a tendencia azonban a szociális integráció sikerét is veszélyeztetheti. A politikai gazdaságtan elmélete szerint a visegrádi országok egy klasztert alkotnak, így feltételezhető, hogy a mélyebb integráció hasonló kihívások elé állítja az országokat. Amikor jogtudományi módszerekkel vizsgáljuk ezekben az államokban a szociális integráció egyes területeit, akkor láthatóvá válik, hogy ezek az országok mégsem alkotnak szoros egységet. Az előadás az anyasági ellátások és a munkanélküliség esetre járó juttatások példáján keresztül mutatta be, hogy milyen eltérő logika mentén biztosítják az országok ezeket az ellátásokat. Ez pedig – szorosabb integráció helyett – sokkal inkább adaptációs nyomást okoz az országoknak, és inkább olyan, deregulációra épülő nemzeti szabályok megalkotásához vezetnek, amelyek csökkentik a foglalkoztatás költségeit és a szociális védelem szintjét, és ezáltal növelik a V4 országok versenyképességét a belső piacon és egymással szemben is.

A 2021/2022-es tanév "What’s new in science” sorozat harmadik előadását Dr. Dombi Ákos, az ELTE Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének vezetője tartotta 2022. május 26-án.

Dombi Ákos a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett doktori fokozatot a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolában. Kutatásai során olyan témákat vizsgál, mint a gazdasági növekedés, Kelet-Közép-Európa gazdaságpolitikája, növekedés-ökonometria, államadósság, a gazdasági fejlettség történelmi és kulturális gyökerei. Többek között a Bécsi Egyetemen, a Freie Universität Berlinben és a Poznani Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett kutatómunkát. Tagja számos szakmai szövetségnek, többek között a következőknek: European Association for Comparative Economic Studies, the Association for Comparative Economic Studies, Royal Economic Society. 

Dr. Dombi Ákos "Államtörténet, kapitalizmus és gazdasági fejlődés című előadásában bemutatta Theocharis N. Grigoriadisszal (Freie Universität Berlin, Németország) és Junbing Zhuval (Henan University, Kína) közösen készített tanulmányának eredményeit, amely az államtörténet hosszának hatását tárja fel a kapitalizmus működésére. 

A 2021/2022-es tanév "What’s new in science” sorozat utolsó előadását Dr. Dunay Pál, a Társadalomtudományi Kar Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszékének habilitált docense tartotta 2022. június 27-én.

Dunay Pál 1982-ben az ELTE ÁJK-n végzett, majd a Nemzetközi Jog Tanszékén volt tudományos ösztöndíjas, később adjunktus. 2001-ben az akkori Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen szerzett PhD-fokozatot. 2016-ban habilitált szociológiából az ELTE Társadalomtudományi Karán, ahol 2008 óta tanít a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetében. Időközben dolgozott 15 évet a Genfi Biztonságpolitikai Központban, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézetben, volt az EBESZ Akadémia Igazgatója Kirgizisztánban, 2016 óta pedig a George C. Marshall Európai Biztonsági Kutatások Központjában a NATO és az európai biztonsági kérdések professzora Garmisch-Partenkirchenben.

Dr. Dombi Ákos "Egyetértés és rivalizálás" című előadásában bemutatta, hogy a politikai földrajz mindig is változékony volt és az is marad, egymás közelségében lévő államoknak változatosak lehetnek a kapcsolatai, a közelség mindössze a kapcsolatok intenzitására ad garanciát. A Docens Úr elmagyarázta, hogy ez éppúgy vonatkozik azoknak a kis kelet-közép európai nemzetállamoknak az együttműködésére, amelyek az első világháború vége óta léteznek egymás közelségében. A térség, amit Tomas Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnöke köztes-Európának (Zwischeneuropának) nevezett, már nem tartozik szuverenitások összeolvadásával egyik vagy másik birodalomhoz, de az elmúlt jó egy évszázadban különféle nagyhatalmak befolyása alatt állt. Ez helyzetük újító megtalálását tette szükségessé a nemzetközi kapcsolatokban. A Docens Úr szerint ezért is van szükség az un. Visegrádi Csoport nemzetközi kapcsolatai fejlődésének bemutatására. 

A Docens Úr rámutatott, hogy a négy állam kapcsolata az 1940-es évek vége óta politikai berendezkedésük hasonlóságára épült. Mindezzel együtt az 1940-es évek és az 1980-as évek vége közötti együttműködés nagyon különböző volt az előző harminc esztendő együttműködésétől. Méghozzá két tekintetben is: 1. A kommunista rezsimek idején az együttműködés az elitek együttműködését jelentette, és 2. az együttműködés kereteinek volt egy középpontja, a Szovjetunió, amely rákényszerítette ezekre az államokra politikai, társadalmi és gazdasági rendszerét. 

A Docens Úr bemutatta a 1990-es évek óta kialakult a helyzetet is: 1. A politikai, társadalmi és gazdasági rendszerek hasonlósága önkéntes választáson nyugszik, és 2. a térség államainak epicentruma ugyancsak önkéntes alapon azonos, ez pedig az Európai Unió és a NATO. A mélyebb együttműködés természetesen nem zárja ki a térség államainak korlátozott rivalizálását, ami időnként l’art-pour l’art, más esetekben pedig az értékek objektív eltérésére épül. A Docens Úr szerint a nézeteltéréseket gyakran eltúlozzák, hiszen „a jó hír, nem hír”, de tekintettel a négy visegrádi állam közül három méretének hasonlóságára, szilárd alapjai vannak. A V4-nek van bizonyos elitista jellege, amennyiben a csoport összetételének kizárólagossága mindmáig fennmaradt, annak ellenére, hogy az egyenlőtlen fejlődés miatt ez ma már nem indokolható úgy, mint a kilencvenes években. Dr. Dunay Pál szerint érdemes megvizsgálni a politikai és politikatudományi elemzés keretében, merre haladnak a kétoldalú kapcsolatok és a legfontosabb multilaterális együttműködés.

Az előadások felvételét az alábbi linkeken keresztül tekinthetik meg - angolul:

Dr. Lojkó Miklós előadása

Dr. Hungler Sára előadása

Dr. Dombi Ákos előadása

Dr. Dunay Pál előadása hamarosan elérhető lesz a YouTube-on.