A Nemzetközi Alumni Tagozat szervezésében elindult az ELTE Alumni Academy programsorozat, melynek keretében angol nyelvű előadásokat hallgathatunk, egyelőre online formában. Nagy részük valamennyi érdeklődő számára elérhető, míg néhány program kifejezetten az ELTE Nemzetközi Alumni közösségének szól.

A kezdeményezés első lépcsője a "What’s new in science” névre hallgató online tudományos-ismeretterjesztő előadássorozat, melynek keretében ELTE-s oktatók kapnak szót. Idén azt járják körül, milyen hatással van a pandémia az oktatásra. Az előadások elsősorban az ELTE Nemzetközi alumni közösségének szólnak, ám nyitottak az érdeklődők felé is. Házigazdájuk dr. Takó Ferenc, a Nemzetközi Stratégiai Iroda irodavezetője, a Nemzetközi Alumni Tagozat képviselője. Az ELTE Alumni Academy programsorozatai az ELTE Alumni Központ támogatásával valósulnak meg. 

Az újonnan induló ELTE Alumni Academy sorozat első tudománynépszerűsítő előadását Dr. Müller Viktor biológus, a Természettudományi Kar dékánhelyettese tartotta. Az "Újdonságok a tudományban” sorozat első előadására 2021. április 28-án került sor. 

Müller Viktor egyetemi docens, az ELTE TTK Biológiai Intézet oktatója. Biológus és angol nyelvi szakfordító diplomáját 1998-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd 2001-ben A "HIV-fertőzés matematikai modellezése” című értekezésének megvédésével a biológiatudományok doktorává avatták. PhD-fokozatát 2002-ben szerezte az ELTE-n. Fő kutatási területe a vírusfertőzések számítógépes elemzése. Legfontosabb eredményeit a HIV-fertőzés szervezeten belüli folyamatainak és járványos terjedésének matematikai és számítógépes modellezésében, a vírus klinikai és genetikai adatainak elemzésében, valamint fertőző és nem fertőző betegségek evolúciós hátterének kutatásában érte el. 2014-ben az MTA Bolyai-plakettel tüntette ki.

Dr. Müller Viktor a következő témában adott elő: "Covid-19 az evolúció tükrében”. Az evolúció meghatározó tényező az életünkben, de tevékenysége sokszor rejtve marad az emberek előtt. Nem ez a helyzet ugyanakkor a koronavírus nyaktörő sebességű adaptációjával, amelynek mindannyian tanúi vagyunk, és amely minket, mint gazdaszervezetet érint. Dr. Müller Viktor bemutatta az evolúció általános elveit, amelyek alakítják a fertőző betegségeket is, középpontban a virulenciával – vagyis az okozott kárral. (A virulencia az élősködő életmódot folytató, parazitikus lények, például vírusok, baktériumok képessége a megfertőzött gazdaegyed túlélési és szaporodási sikerének csökkentésére.) A Dékánhelyettes Úr ezután áttért a tudomány eddigi következtetéseire és a várható jövőre is. Végül összefoglalta, hogy mit tudunk és mit nem tudunk a vírus eredetével kapcsolatban.

A második előadást Dr. Sik Domonkos, az ELTE Társadalomelmélet Tanszék habilitált egyetemi docense tartotta 2021. május 26-án. 

Sik Domonkos 2006-ban szociológus, 2008-ban filozófus végzettséget szerzett az ELTE-n, PhD-fokozatát 2010-ben ugyanitt szerezte. A Némedi- és Erdei-díjas társadalomtudós fő kutatási területei a modernizációelmélet, a fenomenológia, az állampolgári szocializáció és a mentális zavarok.

Dr. Sik Domonkos a "Járvány és szolidaritás” témájában tartott előadást. A szolidaritást meghatározó értelmezések és értékelések alapvetően hallgatólagos háttértudásként adottak - válságok idején ugyanakkor vitatottá és megvitathatóvá válnak. A koronavírus járvány ebben az értelemben kivételes vizsgálati lehetőség: ahogy az érdemesség, társadalmi felelősség, segítségnyújtás és -kapással kapcsolatos értelmezések és stratégiák mozgásba lendülnek, egyúttal a hétköznapi cselekvők számára is reflektálttá válnak. Dr. Sik Domonkos bemutatta, hogy ezek feltérképezése lehetőséget teremt a szolidaritás azon mechanizmusainak elemzésére, melyek meghatározzák a társadalmi segítségnyújtás kereteit. Dr. Sik Domonkos részletezte Zakariás Ildikóval (ELKH-KI) készített kutatását is (Sik Domonkos – Zakariás Ildikó: The field of solidarity in times of a pandemic – the results of an online survey in Hungary) mely egy online, reprezentatív kérdőíves kutatás, amit a járvány első hullámát követően készítettek el. A kutatásban arra tettek kísérletet, hogy a segítési és segítségkapási folyamatokról átfogó képet alkossanak. Ezek strukturális és attitűd szerinti elemzése alapján a járvány által mozgásba lendített szolidaritási mező dinamikáit értelmezték.

Dr. Sik Domonkos előadásának részletes angol nyelvű beszámolóját itt olvashatják.

A harmadik előadást Dr. Urbán Róbert, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Személyiség és Egészségpszichológia Tanszék Tanszékvezetője tartotta. Dr. Urbán Róbert előadására 2021. június 23-án került sor.

Urbán Róbert 1995-ben szerzett pszichológus végzettséget, 1999-ben PhD-fokozatot az ELTE-n. 2001 és 2004 közt az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült, fő kutatási területei az egészségmagatartás, egészségpszichológia és a dohányzás multidiszciplináris elemzése.

Urbán Róbert a következő témában adott elő – "A COVID-19 járvány egészségpszichológiája: a viselkedéstudomány és a virológia találkozása”. Az új koronavírus okozta járvány és annak hosszú távú következményeinek kezelése együttműködést kíván számos szakterület kutatóitól és gyakorló szakembereitől egyaránt. Az egészségpszichológusoknak kiemelt szerepe kellene, hogy legyen többek között a vírus terjedésének megelőzésében, a vakcinák felvételének elősegítésében, a népegészségügyi megelőző intézkedések és azok mellékhatásainak felismerésében és kezelésében, a betegség pszichológiai hatásainak felmérésében és kezelésében, valamint az ún. poszt-COVID állapotok rehabilitációjában.  

Dr. Urbán Róbert előadásában a COVID-19 számos, az egészségpszichológiai szempontjából kiemelt aspektusait mutatta be:

1. A molekuláris biológia és a biotechnológia kiugró fejlődése ellenére az egyéni egészségmagatartásnak és a közösségi cselekvéseknek központi szerepe van minden prevenciós erőfeszítésnek. Az egészségpszichológiai kutatás központi kérdése az egyéni és közösségi cselekvéseket meghatározó tényezők feltárása. 
2. A COVID-19-cel kapcsolatos viselkedéseket és tapasztalatokat a biopszichoszociális és a társas-ökológiai szemlélet keretében érdemes megvizsgálni. A biopszichoszociális modell, például, rámutat vírus fertőzésekkel együtt járó pszichés tünetek hátterében álló bonyolult pszicho-neuro-immunológiai kölcsönhatásoknak. A társas ökológiai megközelítés, például, társas-társadalmi kontextus szerepére hívja fel a figyelmet többek között a megelőző intervenciókkal való megküzdés nehézségeit illetően. 
3. Az egészségpszichológia hangsúlyozza az elméletileg megalapozott intervenciók alkalmazásának fontosságát az egyén és a népesség egészségének elősegítésében és a jövőbeni társadalmi kihívások megelőzésében és kezelésében. 

A COVID-19 járvány ráirányította a figyelmet a magatartástudományok, beleértve az egészségpszichológia kiemelt szerepére a jelen és a jövőbeni járványok megelőzésében és kezelésében.

A sorozat negyedik előadását Dr. Bajzáth Angéla, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék Adjunktus Asszonya tartotta. Dr. Bajzáth Angéla előadására 2021. szeptember 29-én került sor.

Bajzáth Angéla 2017-ben szerzett PhD-fokozatot, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja, fő kutatási területei a következők – Oktatási innováció, Eredményesség a felsőoktatásban, Doktori Iskolákban folyó tanári munka, Triple Helix szereplői, A gyakorlatban keletkező tudás.

Bajzáth Angéla a következő témában adott elő – "Gyermeki jogok és szülői felelősség a koragyermekkori intervencióban a COVID pandémia idején”. A tolerancia és elfogadás támogatásának legjelentősebb módja az oktatás. A gyermekek jogainak oktatását a világ minden részén, minden társadalomban és országban el kell fogadni, mint a tolerancia kultúrájának kiépítéséhez nélkülözhetetlen elemet. Az iskolabezárások a pandémia idején jelentős változásokat jelentettek az oktatás számára. Ahhoz, hogy kezelni tudjuk ezeket a hatásokat szükség van a gyermekek és családok támogatására. A gyermekvédelem beillesztése a tanárképzés tananyagába a legjobb lehetőségünk annak biztosítására, hogy minden gyermek és fiatal tudja, mi a bántalmazás és milyen károkat okoz. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekjogi tanulmányokat minden oktatási intézményben be tudjuk építeni a tantervbe. Az iskolák és közösségek pedagógusai segítséget várnak tőlünk az olyan összetett kérdések kezelésében, mint a megbékélés, a különböző kultúrák megértése, a különbözőségek elfogadása készségének tanítása. Soha nem volt még fontosabb, hogy a következő generáció megismerje a világot és megértse annak sokszínűségét. A fiatalok részvétele ebben a folyamatban nagyon fontos. 

Az előadások felvételét az alábbi linkeken keresztül tekinthetik meg - angolul:

Dr. Müller Viktor előadása

Dr. Sik Domonkos előadása

Dr. Urbán Róbert előadása

Dr. Bajzáth Angéla előadása hamarosan elérhető lesz a YouTube-on

A következő előadások tematikájukban a CENTRAL Network idei témájához (“Central-Europe: what unites and divides us?”) kapcsolódnak. A sorozat ötödik előadója Lojkó Miklós, a Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézetének habilitált docense. A Docens Úr a következő témában ad elő: "Birodalom, nemzet és nacionalizmus a dunamenti Közép-Európában 1905-től 1925-ig". Az előadás részletes leírását itt olvashatják.