Beszámoló - Emlékkonferencia Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra tiszteletére

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódva 2025. november 20-án tartott ünnepségen az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra (1905–1995) életművét idézte fel, „A segítségnyújtás is lehet szenvedély” gondolat mentén.

A jogelőd főiskola egykori vezetőjére, a gyógypedagógiai pszichológia kiemelkedő alakjára emlékező eseményen nagyszámban jelentek meg munkatársak, hallgatók, egykori tanítványok, alumnusok, valamint a család képviselői; az ünnepséget jelenlétével megtisztelte Mádlné dr. Szőnyi Judit általános rektorhelyettes asszony is.

A rendezvényt a Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet szervezte, az Általános Gyógypedagógiai Intézettel, a Kari Könyvtár és Gyógypedagógia-történeti Gyűjteménnyel közösen. Az életút fontos állomásait kiállítás és szakmai előadások sora mutatta be. A programot dr. habil. Papp Gabriella dékán asszony nyitotta meg, méltatva Kozmutza Flóra munkásságának jelentőségét. Lányiné dr. Engelmayer Ágnes filmbejátszáson keresztül idézte fel személyes emlékeit, Illyés Mária pedig a szakember és az anya szerep összefonódását tárta a közönség elé.

Dr. Szűts-Novák Rita (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) előadása a 20. századi múzsa-toposz újraértelmezésével foglalkozott, rámutatva Kozmutza Flóra sokoldalú jelenlétére a magyar irodalmi és tudományos életben. Dr. Bolla Veronika (ELTE BGGYK) előadása betekintést nyújtott abba a folyamatba, amely során létrejött a gyógypedagógiai pszichológia tudománya, kiemelve ebben Kozmutza Flóra szerepét. Gerebenné dr. Várbíró Katalin (ELTE BGGYK) professzor emerita saját kutatásainak és személyes tapasztalatainak összefonódásán keresztül idézte fel Kozmutza Flóra munkásságát, míg dr. Mlinkó Renáta (ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat) az Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra és munkatársai által továbbadott gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés időtlenségben is érvényes tartalmaiból tallózott, a korszakos változásokból adódó mai jellegzetességeket is felvillantva.

A délutáni szekciót a Walter Bachmann-díjas szakdolgozók előadásai vezették be. Gulya Nikolett kvalitatív kutatása a támogatott lakhatás tapasztalatait vizsgálta a fogyatékosságtudomány elméleti keretében (témavezető: Cserti-Szauer Csilla). Borsodi Zsófia dolgozata a mesterséges intelligencia gyógypedagógiai alkalmazásáról szóló nemzetközi kutatások első magyar nyelvű összefoglalását mutatta be (témavezető: dr. Virányi Anita).

Dr. Nagyné dr. Schiffer Csilla (ELTE BGGYK) előadása a 20. századi gyógypedagógia nagyívű fejlődéstörténetében helyezte el Kozmutza Flóra munkásságát, kiemelve, hogy miként őrizte és fejlesztette tovább a tudományterület szellemiségét. Dr. Regényi Enikő (ELTE BGGYK) a hagyaték dokumentumai alapján mutatta be Kozmutza Flóra iskolaalapító és -szervező tevékenységét. A programsorozatot dr. Tóth-Mózer Szilvia a családfakutatás kérdéseit vizsgáló előadása zárta.

A kávészünet ideje alatt megnyílt a „Kozmutza Flóra – a gyógypedagógus arcai” című kiállítás, amely a tudós, a múzsa, az iskolaalapító és a kutató szerepek sokféleségét helyezte középpontba. A konferencia különleges színfoltja volt az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola logopédia tagozat hangszeres kórusának előadása.

Ahogy azt a díj alapítása óta, úgy idén is a  Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett tudományos konferencia keretében, a Kézenfogva Alapítvány és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar  közös támogatásával, átadtásra kerültek a 2025. év Göncz Árpádné-díjai is. Idén dr. Zászkaliczky Péter (tudomány kategória), valamint Fabényi Réka és Makrai Józsefné (participatív kategória) vehették át a díjat. 

A konferencia megvalósulását a Magyar Pszichológiai Társaság, az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Gyógypedagógiai Albizottsága, a Pszichológiai Társaságok Szövetsége (EFPA – Európai Pszichológiai Félév), a Kézenfogva Alapítvány és az ELTE Alumni támogatta. A nap során bemutatott előadások és visszaemlékezések gazdag és méltó keretet adtak egy kivételes életmű újraértelmezéséhez és továbbgondolásához.

Örök diákjait az ELTE Alma Mater visszavárja!