Ismeretterjesztő kötet jelent meg Klímaváltozás és Magyarország címmel

Ismeretterjesztő kötet jelent meg Klímaváltozás és Magyarország címmel, a kötetben különböző tudományterületek képviselőinek előadásainak szövegei olvashatók Szathmáry Örs (TTK '84) akadémikus szerkesztésében – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe? – egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül egy tavalyi vitafórum tudományos életből érkezett előadói, akiknek gondolatai az Osiris Kiadó gondozásában megjelent kötetben szerepelnek.

Boda Zsolt, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója A klímaváltozás mint társadalmi probléma című írásában abból indul ki, hogy jobb szembenézni azzal, a társadalom működésében mi minden akadályozza a klímavédelmi megoldások elterjedését, mint nem venni tudomást róla. Az, hogy egy környezeti probléma mennyire fontos, értékválasztáson alapuló, azaz kizárólag racionális úton el nem dönthető kérdés - ebből indul ki Antal Miklós, az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport vezetője a kötetben közölt írásában.

Az ismeretterjesztő kötetben olvasható még több más témájú előadás szövege is. Az MTA ajánlója szerint a kötetben található írások közérthető formában adnak naprakész, tömör, de a kutatás korlátait, problémáit el nem fedő válaszokat a klímaváltozás kérdéseire.

A hétfői közlemény szerint a kötetben megjelent mások mellett Pálinkás József akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnökének írása is. A kiadványban például Bartholy Judit (TTK '76) meteorológus a legfrissebb, Magyarországra vonatkozó klímamodell-számításokat ismerteti. Szöllősi-Nagy András pedig a klímaváltozás hidrológiai következményeivel foglalkozik.

Vida Gábor (BTK '94) ökológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdálkodásnak globális mértékben ökológiai jellegűvé kell válnia, megújuló anyag- és erőforrásokra alapozva. A kiadványban olvasható Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet kutatójának és Szathmáry Eörs, a kutatóközpont főigazgatójának összefoglalója is, amely szerint a klímaváltozás okán és nyomán felbukkanó új kórokozók esetében is a felkészülés és a megelőzés a jobb stratégia, mert a kórokozók körülbelül 80-90 százalékát nem ismerjük.

Forrás: hirado.hu