ELTE Füvészkert

A Füvészkert az ország első, ma is működő botanikus kertje, mely költözések sora után került jelenlegi helyére, a józsefvárosi Illés utcába. A kert Molnár Ferenc regényéből, a Pál utcai fiúkból lehet ismert mindenki számára, ám azt kevesen tudják, hogy az intézmény mai, hivatalos neve is a regényben szereplő nyelvújításkori elnevezésének köszönhető. Az ELTE-hez köthető színterek sorozatunkban ezúttal a Füvészkert izgalmas történetét mutatjuk be. 

A Füvészkert elődjét Winterl Jakab, a nagyszombati egyetem professzora alapította 1771-ben az egyetem szomszédságában az orvos- és gyógyszerképzés támogatására, illetve a hazai növényvilág kutatásának előmozdítására. Az egyetem azonban néhány év múlva, 1777-ben Budára került, és így a botanikus kertnek is költözködnie kellett: helyét a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen találta meg. Az a helyszín azonban nem bizonyult tartósnak: az egyetem 1785-ben a füvészkerttel együtt Pestre került a Reáltanoda és a Kossuth Lajos utca között meghúzódó közel kétholdnyi területre. Az intézmény igazgatója ekkor a neves biológus, Kitaibel Pál volt. Bár a botanikus kertnek hamarosan ismét költöznie kellett, a helyén felépített Egyetemi Könyvtár kertjében sokáig magasodott az egykor füvészkertben álló hatalmas akácfa. 

Nemecsek Ernő szobra a Victoria-házban.

Kitaibel Pál mellszobra. Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

1809-ben, kevesebb mint negyven évvel az alapítása után a kertnek harmadjára is költöznie kellett: a Grassalkovich herceg tulajdonában álló, és jelenleg az ELTE BTK épületeinek otthont adó, Múzeum körút és Puskin utca közötti telekre került. Az intézet igazgatását 1817-ben Haberle Károly vette át, akinek vezetése alatt a közel 10 000 fajt bemutató kert európai szinten is elismert intézménnyé vált. 

Az igazgató tragikus halála és a pesti árvíz megviselte a botanikus kertet, amely hamarosan ismét helyváltoztatásra kényszerült: 1847-ben József nádor támogatásával az egyetem megvásárolta a Festetics család józsefvárosi birtokát, így került mai helyére, az Orczy kert szomszédságába. A szabadságharc után a kert igazgatója, Gerenday József egy állatkert létrehozásával is kísérletezett, ám az általa vásárolt állatok halála után elkerültek a területről. 

A kert újabb világkorát a 19. század utolsó évtizedeiben élte. 1864-65-ben felépült az európai szinten is jelentős méretű pálmaház, majd 1893-ban az ország máig egyetlen Victoria-háza, amely a trópusi tündérrózsának ad otthont. Ekkoriban alakították ki a Molnár Ferenc regényéből is ismert tórendszert. 

A Pál utcai fiúkból is ismert tórendszer. Forrás: index.hu

A régi pálmaház. Forrás: facebook.com

Az egykor város szélén álló területet a 20. század elejére körbenőtték az épületek. A kert területe 1911-re a harmadára zsugorodott. A tórendszer helyén, amelynek kiszáradása rossz nyelvek szerint Dreher Antal sörfőzdéjének köszönhető, jelenleg a Semmelweis Klinikák épületei magasodnak. 

A két világháború között Tuzson János professzor vezetésével új üvegházak épültek (a rovaremésztő növények, a páfrányok és a kaktuszok számára) és elkészült a sziklakert is. A második világháborús harcok azonban jelentősen megviselték a kertet. A háború elpusztította az üvegházi növényeket és a háromszáz éves páfrányfenyőket is találat érte: a szívós növény azonban ezt is kibírta, a sérülés helyén mára új ág sarjadt ki. 

Páfrányfenyők, melyeket bombatalálat ért.
Középen látható a meghasadt törzsű példány.A háborús pusztításból a Füvészkert az 50-es években tért magához. A kertet 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították, majd 2006-ban kulturális örökségvédelem alá került. A 60-as években rekonstruálták a romba dőlt pálmaházat, majd a 80-as években új, korszerű bemutatóház és még egy üvegház épült. A botanikus kert jelenleg 85 hazai veszélyeztetett, továbbá 250 veszélyeztetett, „vörös könyves” fajt mutat be szerte a világból. Fontos küldetései közé tartoznak a veszélyeztetett fajok védelme mellett az oktatási és kutatási célok, ezeknek az ELTE különleges oktatási egységeként tesz eleget. 

A Pálmaház napjainkban.

Victoria-ház. Forrás: elte.hu

A kert további, történelmi érdekességeket is rejt. A területen már Mátyás király korában is vadászkastélyok álltak, és a király számára is készült egy vörös márvány épület, melynek falai a máig álló vadászkastély alatt rejtőzhetnek. A sziklakert alatt egy jégverem lapul: ez egy földbe mélyített vadászlaknak adhatott otthont szintén Mátyás király idején. Ebből az időből származik egy kút is, melyet a Rákosi korban betonnal fedtek le, majd a földmunkák során ismét előkerült, ám a látogatók még nem tekinthetik meg. 

A Festetics-villa egykor. Forrás: facebook.com

A vadszőlővel benőtt villa épülete napjainkban. Forrás: elte.hu

A kert legérdekesebb épülete minden bizonnyal a vadászkastély, mely a látogatók számára csak kívülről látható, a kert vezetéséhez szükséges irodáknak és igazgatóságnak ad helyet. Emellett található még itt rendezvényterem, 12 ezer fiolás maggyűjtemény, herbárium, préseltnövény-anyag és több évszázados könyvtár is. Alapjai Mátyás korára nyúlhatnak vissza, melyre Szelecky Márton alispán épített új kastélyt 1720 környékén. A kastélyban Mária Terézia és II. József is megszállt a tulajdonos vendégeként. Később a Festetics család tulajdonába került, majd ezt építették át a füvészkert költözésekor Pollack Mihály terveinek megfelelően klasszicista stílusban. A kastély tetején egykor kilátótorony állt, amelynek szerkezetét máig őrzi a padlás. A sala terrana helyiségben máig láthatók a 18. századi festett növényábrázolások, míg a szekrények egy része Mária Terézia korabeli, a Füvészkert alapítása korából származik.

A Festetics-villa belseje: az egykori herbárium, ma iroda. Fotó: Bődey János / Index

Herbárium. Fotó: Bődey János / Index

A Füvészkert a természeti értékek mellett a történelmi emlékekben is bővelkedik, így mindenképpen érdemes meglátogatni - akár minden évszakban is. 
Az Egyetem megnyitja kapuit sorozat szervezésében az érdeklődők minden évben vezetett túrán vehetnek részt, míg aki magányosan fedezné fel a kertet, annak érdemes igénybe vennie az ELTE Alumni Kártya által biztosított 50%-os kedvezményt a belépőjegy megváltásakor. Ha pedig tematikus szakvezetésen venne részt, 25% kedvezménnyel válthat jegyet.
Amennyiben nem nyílik módja személyesen ellátogatni, tekintse meg online sétánkat.

Szintén az ELTE Füvészkert részét képezi a jelenleg zárva tartó Gödi Huzella Kert, mely nevét a neves orvosprofesszorról, Huzella Elekről kapta. A család 1951-ben adományozta az alsógödi Biológiai Kutatóállomást a budapesti ELTE-nek, kutatási célokra, mely 2011-ben szenátusi döntés alapján az ELTE Füvészkert telephelyeként integrálódott. 

A cikksorozat további részei ezen a linken megtekinthetők.

Források: Szögi László, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben – The Illustrated History of the Eötvös Loránd University, Budapest (ELTE) (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015), 229. (online is elérhető); fuveszkert.org; index.hu; web.archive.org; qubit.hu; welovebudapest.com