/medias/image/9843165435b476316e6244.png
Vissza a hírekhez
Következő cikk Korábbi cikk

ELTE Alumni családfák

Interjúk

-

2019.07.10

Az ELTE Alumni családfák interjúkban olyan ELTE-s diplomások válaszolnak az ELTE Alumni Központ kérdéseire, akiknek felmenői, és/vagy leszármazottai, egyéb rokonai is ide vagy az ELTE jogelődjeire jártak és így többgenerációs kötődésük van Alma Materükhöz. ELTE Alumni családfa néven indult a korábban meghirdetett Generációk az ELTE-n kérdőívünkre épülő interjúsorozat. A kérdőívre folyamatosan várjuk az újabb válaszokat. 2017 novembere óta több tucatnyi válasz érkezett. Az interjúsorozat kérdéseire ezúttal Csőke Rita (ÁJK, '96) válaszolt.

Mennyiben befolyásolta egyetem választását az, hogy felmenői az ELTE-re jártak?

Igazság szerint semennyiben, pontosabban tudatosan nem. Orvosi egyetemre készültem, hirtelen ötletnek tűnt, hogy utolsó pillanatban váltottam az ELTE ÁJK-ra.

Milyen egyetemi történeteket meséltek Önnek felmenői?

Édesapám családja egyszerű dél-alföldi parasztcsalád volt. Ehhez mérten az egyetem és Budapest a maga kulturális életével, az Operaházzal maga volt a csoda. Ennek ellenére apukám mégis úgy döntött, hogy abbahagyja a tanulmányait, és visszatér a családjához gazdálkodni. Nagyapám tanulságképpen mindenki másnál keményebben befogta a mezőgazdaságba – hátha jobb belátásra tér. Nagyanyám meg ugyancsak azt sugallta, hogy jobb sorsot szántak neki, mint ami nekik jutott, és igenis, az a legjobb, ha befejezi a tanulmányait. Végül visszajött és befejezte. (Más kérdés, hogy nyugdíjasként, egy hosszú és sikeres jogászi pályafutás után mégiscsak visszatért a gyökerekhez.)

Mi az, ami legjobban megfogta ezekben a történetekben?

A családi egység, hogy mindent megtettek azért, hogy a gyereküknek a legjobbat adják, és ennek a kulcsát egy ELTE diplomában látták – valamiben, ami egyiküknek sem volt.

Ön melyik karon (karokon)/szakon (szakokon) szerzett oklevelet?

Ugyancsak az Állam- és Jogtudományi Karon végeztem, ugyancsak jogászként.

Kikre gondol büszkén az ELTE-n (vagy jogelődjein) végzett híres hallgatók közül?

Édesapám ugyan nem lett híres, de legelsősorban rá gondolok nagyon büszkén, és csak remélem, hogy ő is büszke lenne rám valamennyire, ha még élne.

Milyennek ítélte meg az egyetemi életet?

Rettentően élveztem, bár néha nagyon megküzdöttem vele.

Miért szeretett az egyetemre járni?

Ennek sok oka volt. Egyrész nagyszerű időszakban jártam az ÁJK-ra. A rendszerváltás még friss volt, és a szakma akkori „nagyágyúi” tanították azt, amin éppen dolgoztak. Friss, izgalmas, alkotó közegként éltem meg. (Ez persze nem volt igaz, amikor épp vizsgára tanultunk, de amúgy sem igazán tudom elképzelni, hogy egy egyetemistát bármilyen történelmi szituáció őszinte örömmel töltene el, ha az konkrét vizsgahelyzetben tananyagként jelenik meg.) Másik oka, hogy nagyszerű évfolyam- és csoporttársaim voltak, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumban szerzett barátaim, többen közülük más ELTE karokról. Sokukkal máig tudunk egymásról.

Írja meg egy emlékezetes történetét hallgató korából!

Nagyon sok ilyen van, maradandóan élménydúsak voltak az ÁJK-s évek. Egy büntető eljárásjog előadáson elhangzottakból tanultam a számomra talán legfontosabbat. Egy részemről nagyon nagyra becsült ügyész oktató tanárom mondta, hogy 1.) akármekkora is az akta, lehet, hogy ki sem látszunk mögüle, de mindig próbáljunk meg mögé nézni, és megtalálni benne, mögötte az embert. 2.) Lehet, hogy nekünk ez éppen az ezredik ügyünk, és pont a hátunk közepére kívánjuk, de akinek az ügyét a kezünkbe sodorta az élet, annak nagy valószínűséggel ez az egyetlen, és neki meg éppen, hogy ez az „élete ügye”. Ennek megfelelő tisztelettel és alázattal kell hozzáállni. Ezt igyekszem én is átadni a hallgatóimnak, hogy leendő közgazdászként, vállalatvezetőként ne csak Excel táblákat és számokat lássanak, hanem a számokban lássák meg azokat a dolgozókat a családjaikkal együtt, akiknek az egzisztenciájáról, mindennapjairól döntéseket hoznak majd: adják meg nekik a tiszteletet – ha máshogy nem megy, akkor azért jobb, ha tudják, hogy ez nagyjából jogi előírás is. Ők sem csak egy Neptun-kód…

Ön szeretné-e, ha gyereke folytatva a hagyományt szintén az ELTE-re járna?

Még van esélye, hogy ez bekövetkezhet, felvételi előtt állunk. De igazából csak azt szeretném, ha megtalálná a számításait és boldog ember lenne. A húgom viszont épp most diplomázik az ELTE-n, és a férjem is itt dolgozik.

Mit gondol a mai egyetemi oktatásról?

Nem tudnék általános érvényű „igazságokat” megfogalmazni, és nem is érezném magamat hitelesnek ebben. A Gazdálkodástudományi Intézet oktatójaként, a Műegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának volt oktatójaként munkajogot oktatok leendő közgazdászoknak, vállalatvezetőknek. Ez más jellegű, mint a jogászképzésben. Szerintem számukra egy jogi tantárgy esetén elsősorban időben kevésbé változó alapokat, a gyakorlatukban jól alkalmazható ismereteket kell adni, szemléletet bővíteni, egyfajta jogászi gondolkodásmódot megmutatni, valamint azt megtanítani, hogy hol találják, amire választ keresnek, és azt hogyan értelmezzék – de legfőképpen azt, hogy mikor keressenek sürgősen jogász szakembert, vagy épp mikor hatékonyabb, ha egy konfliktust inkább nem jogi úton oldanak meg.

Mit tanácsol a mai egyetemistáknak?

Bizonyára lehet úgy is oklevelet szerezni, ha valaki a megúszásra és az energiaminimalizálásra játszik a képzése során. A valódi siker viszont, amit majd később ők is annak fognak értékelni, egy melós dolog. Más az értéke is annak, amiért megküzdünk, amiben benne van a munkánk, energiánk. Ha nehéz is sokszor, ne adják fel, mert nemcsak a jegyzetekből, de a megküzdésből magából is sokat lehet tanulni. Ezen túl pedig építsenek sok-sok kapcsolatot, szerezzenek életre szóló barátokat.

Tervez-e további tanulmányokat az ELTE-n?

Rövid, eddig mindössze kétéves ELTE dolgozói pályafutásom alatt, ha nem is hivatalos tanulmányok keretei között, de rengeteget tanultam.

Mennyiben tudta/tudja hasznosítani tanulmányait jelenlegi munkahelyén?

Abszolút.

Mivel foglalkozott volna, ha nem a jelen szakmáját választja?

Bizonyára orvos lettem volna. A genetika is nagyon érdekelt.

ELTE-s diplomája megszerzése után hogyan indult neki az életnek, álláskeresésnek? Ki/mi segítette karrierjét?

Némi útkereséssel. Az első munkahelyemet egészen egyszerűen felhívtam, hogy szeretnék ott dolgozni. Aztán gyorsan kiderült számomra, hogy mégsem nekem való. Volt még néhány hasonlóan rövid és különböző területeken tett kitérőm, mielőtt ráéreztem, hogy mit szeretnék hosszú távon csinálni, és nekem ez pont így volt jó. Azt viszont nagy szerencsémnek tartom, hogy néhány éve végül oktató lehettem.

Az ELTE Alumni családfák előző interjúja itt olvasható. Az interjúsorozat hamarosan folytatódik, hogy megtudhassa, ki a következő kérjük figyelje az Alumni Híreket!  

Amennyiben Ön is érintett és kedvet kapott generációs kérdőívünk kitöltéséhez, itt teheti meg. 

ELTE Alumni   

64 megtekintés Visites

kedvel

Megjegyzések0

Nincs jogosultsága a megtekintéshez, illetve megjegyzés írásához.Kérjük, jelentkezzen be.

Javasolt cikkek

Interjúk

Alumni Staféta - Betegh Gábor

User profile picture

Alumni Központ

10 október

Interjúk

Itthon van pénz a sportban, csak nem a futás körül

User profile picture

Alumni Központ

09 október

Interjúk

Interjú Alumnusunkkal Bartholy Judittal

User profile picture

Alumni Központ

21 augusztus