Régi ismerősként érkezett a Savaria Egyetemi Központba Pléh Csaba: korábban meghívott előadóként, valamint az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák zsűrijének tagjaként többször is megfordult már az ELTE szombathelyi campusának jogelőd intézményeiben. A hazai kognitív pszichológia doyenje azonban most először tartott előadást a két éve elindult pszichológia szak hallgatóinak.

A Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész munkásságát bevezetőjében Koós Ildikó, a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet igazgatója méltatta, kiemelve, hogy ő az a szakember, akinek munkái a tanári, az idegennyelv és a pszichológia szakos egyetemisták számára már egy nívós egyetemi prezentáció vagy kisebb tanulmány elkészítésekor is megkerülhetetlenek.

Gáspár Mihály professor emeritus, egykori egyetemi szaktárs, felidézte: Pléh Csabát szakmai tudása és emberi értékei miatt már hallgató korában tisztelték. Hozzátette: Pléh Csaba felkészültsége a nemzetközi szakirodalomban naprakész.

Az előadó a következő másfél órában elsőként szót ejtett a kapcsolati hálók problematikájáról. Majd arról, hogy a hálózatkutatás miért vált hasznossá a koronavírus-járvány alatti bezártság körülményei között. Végül azt boncolgatta, miképp hat az emberre az interakciók átalakulása, és ez a jövőben milyen kutatási lehetőségeket jelent a szakemberek számára.

Egyebek mellett elhangzott,

miközben kapcsolatok sokasága vesz körül minket, jellegzetes korlátaink vannak.

Napjainkban sokkal kevésbé élünk formális, vagyis meghatározott céllal, mesterségesen létrehozott csoportokban – ilyen például egy osztály –, mint az utóbbi hetven évben.

Tanulságos megvizsgálni, ki hány emberrel beszélgetett szemtől szemben az előző nap, hánynak tudja elmondani, hogy összeveszett a szerelmével, hánnyal tud úgy szórakozni, hogy a csapat tagjai ne bomoljanak részekre? Digitális közegben tényleg sokkal több barátunk van, mint a valóságban? Tanulságosak az utóbbira vonatkozó kutatás eredményei: amikor gimnazistáknak online ismerőseiket fotók alapján kellett felismerniük, legfeljebb kétszázig jutottak.

Pléh Csaba kiétért rá:

a pszichológia több szempontból kíváncsi arra, hogy az online környezet – a képek állandó forgatagától a folyamatos kattintgatásig – milyen hatással van az ember észlelésére és gondolkodására.

Az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott az ismeretelméleti hozzáállásunk: ma már nem mi megyünk oda, ahol a tudás megtalálható, például a különféle szakirodalmakért akár több könyvtárba is, hanem eszközeinknek köszönhetően a világ karnyújtásnyira van tőlünk. Érdekes, főképp a serdülőkre és az egyetemistákra jellemző ellentmondás, hogy az interneten egyszerre tárulkoznak ki és szeretnék megvédeni magukat.

Az előadó rámutatott, az ember már több ezer évvel ezelőtt is írt és olvasott, és ugyan Gutenberg bő ötszáz éve feltalálta a könyvnyomtatást, ezek csak a 19. század végén váltak civilizációnk mindennapjainak részévé. Az írást és az olvasást az agykérgünk segítségével végezzük – amely körülbelül kétszázezer éve alakult ki.

Pléh Csaba felidézte azt a körülbelül huszonöt évvel ezelőtt, a Savaria Egyetemi Központ jogelőd intézményében, szintén a Díszteremben megtartott előadását, amikor vetítőgép híján táblára felskiccelt rajzok segítségével illusztrálta a mondandóját. Az alatt az idő alatt, amíg az ember kézzel rajzol, tud gondolkodni, mondta, emlékeztetve, hogy az ELTE matematika szakján a mai napig nem használnak PowerPointot és más prezentációs programokat. Hiszen nem a végeredményt szeretnék megmutatni a hallgatóknak, hanem az a cél, hogy az egyetemisták annyi idő alatt értsék meg a levezetést, amennyi alatt azt az oktató a táblára írja.

Az olvasás technikájának változásáról szólva elhangzott, bár manapság jóval kevesebben vesznek a kezükbe egy Tolsztoj-regényt, mint évtizedekkel ezelőtt, amennyiben azt a folyamatot vizsgáljuk, amikor a szemek és valamilyen vizuálisan megjelenített szöveg között kapcsolat jön létre, akkor egyértelmű, hogy a jelen kor embere sokkal többet olvas. Ennek a változásnak a következményeit még nem ismeri a pszichológia.

Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós | 2022.04.26.