ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épülete

A belváros szívében, a Ferenciek terén található Egyetemi Könyvtár az első olyan épület Budapesten, mely kifejezetten könyvek tárolása céljából készült. A közel 400 éves történettel rendelkező gyűjteménynek otthont adó épületet 1876-ban adták át. Az ország második legnagyobb antikvagyűjteményét őrző könyvtár máig az olvasni vágyó diákok és érdeklődők rendelkezésére áll. 

Az Egyetemi Könyvtárban máig őrzött gyűjtemény Oláh Miklós esztergomi érsek nevéhez fűződik. Ő alapította 1561-ben a nagyszombati jezsuita kollégiumot, amely később az alapja lett a Pázmány Péter által alapított egyetem (a mai ELTE) könyvtárának. A rend feloszlatása után Mária Terézia 1780-ban elrendelte az ekkor már királyi egyetem Budára, a Várba történő költöztetését. A hatalmas, több mint 15.000 kötetes állomány szállítása közel három hónapig tartott, ám négy év múlva ismét költöztetni kellett, ezúttal Pestre, a mai Ferenciek terén álló ferences kolostorba, ahol a többi feloszlatott szerzetesrend könyvállományának hozzáadásával közel 22.000 kötetesre duzzadt a gyűjtemény. 

Az épület azonban szegényes kinézete és felépítése miatt kevéssé volt alkalmas könyvek tárolására. Már az 1840-es években felmerült az új épület tervezésének igénye, ám a szabadságharc miatt az építkezés csak 1873-ban indult el. Alapozáskor egy római kori kő, egy Hunyadi-címeres kapuzatcsúcs és egy Mátyás király palotájából származó oszlopfő került elő, melyet a könyvtárigazgató a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott könyvritkaságokért cserébe. 

Az Egyetemi Könyvtár épülete egykor. Forrás: Vasárnapi Ujság, 1875. január 24.

Az 1876. március 26-án átadott épületet Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezte historizáló stílusban. Az építész a palotát összművészeti alkotásként képzelte el, a máig is működő nagy olvasótermet Lotz Károly freskói díszítik, míg a homlokzaton Than Mór alkotásai láthatók. 

Az épület főhomlokzata öt tengelyes, a főbejáratot három félköríves kapu alkotja. Az épület homlokzatán két emeletet átfogó háromnegyedoszlopok és félköríves ablakok találhatók. Felül timpanon látható, mely két fekvő szoboralakot ábrázol, ahogy az egyetemi címert tartják. Az oldalszárny tizenegy tengelyes, háromtengelyes rizalittal. Az épület legszembetűnőbb eleme a palatáblákkal borított, legfelül eredetileg aranyozott és ezüstözött, lanternás, emelt ívű kupola. 

Az épület homlokzata napjainkban. Forrás: welovebudapest.com

A főbejáraton áthaladva a háromhajós előcsarnok fogad minket, melyből díszlépcső vezet az emeleti kétszintes, galériás, barokk karzatos teremkönyvtárakat idéző Nagyolvasóhoz. Az olvasó alapterülete 228 m², belmagassága pedig 15 m. A jelenleg is olvasóteremként használt terem különleges megvilágítása a vasszerkezetű üvegtetőnek köszönhető. A falait és mennyezetét díszítő, tudományt és művészeteket reprezentáló nőalakok Lotz Károly alkotásai, míg a bejárat feletti részen Than Mór festménye látható, mely a könyvtár építését magánvagyonából jelentős összeggel támogató I. Ferenc Józsefet ábrázolja. A művész további alkotása, a négy egyetemi fakultást allegorikusan ábrázoló szobrok korábban az épület homlokzatát díszítették, ám mára sajnos már nem láthatók. Megmaradtak azonban az épület homlokzatának díszei, melyek Than Mór alkotásai. 

Nagyolvasó. Forrás: welovebudapest.com

Az első világháború után az épület állapota megromlott, ekkor távolították el a homlokzatról a málladozó, életveszélyes szobrokat. Felújították a külső homlokzatot, az előteret és a lépcsőházat is. A harmincas években további biztonsági munkálatokat, illetve kisebb belső átalakításokat is végeztek. A második világháború során az üvegtető beszakadt, és a könyvek eláztak, de az épület további károkat nem szenvedett, ahogy túlélte az 1956-os harcokat is. A hármas metró építésekor viszont az épületen jelentős repedések keletkeztek, a palota megsüllyedt, az üvegtető pedig el is mozdult. 1999-re fejezték be a felújítási munkákat, ekkor nyerte el az épület a jelenlegi formáját, amellyel ma is várja az érdeklődő olvasókat. 

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épülete ma. Forrás: Both Balázs /
pestbuda.hu 

Egyetemi levéltár létrehozására hazánkban először a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, Békefi Remig tett javaslatot 1911-ben, azonban a megvalósítás még jó ideig váratott magára. A második világháború után az egyetem iratanyagát az Országos Levéltárnak kellett átadni, ami 1951-ben meg is történt. 1956-ban azonban az intézményt orosz tüzérségi találat érte és a keletkezett tűzben a korábban átadott - nagyrészt 19. századi - iratanyag megsemmisült.  A hatalmas veszteség után Mátrai László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója javasolta a megmaradt források felmérését, majd 1957. december 6-án egy Székely György rektorhelyettes vezette bizottság részletes javaslatot készített az Egyetemi Levéltár felállításáról és feladatköréről. A Művelődésügyi Minisztérium is jóváhagyta az egyetemvezetés kérését, így 1958-ban megkezdhette működését az ország első egyetemi levéltára. 

Ez kezdetben az Egyetemi Könyvtárban kapott helyet, majd az intézmény 1964-ben az ELTE Természettudományi Karának Ludovika téri épületébe költözött. 1973-tól a Levéltár az Egyetemi Könyvtár részlegeként működött, felügyeletét a könyvtár főigazgatója látta el. Az egyetem 350 éves jubileumi ünnepségének előkészületei során, 1978-ban az egyetemi vezetés egy új, átfogó egyetemtörténet megírásáról határozott. Az ehhez szükséges forrásanyag feltásárának igénye ráirányította a figyelmet a Levéltár gondjaira, így 1982-ben sor került egy nagyszabású rekonstrukciós terv kidolgozására, majd a Művelődésügyi Minisztérium - az egyetem kérésére - a következő évben szaklevéltárrá minősítette az ELTE Levéltárát önálló szakmai irányítással és költségvetéssel. 

1983-87 között megvalósult a Levéltár rekonstrukciója. Ennek során felújították a Levéltár helyiségeit, kialakítottak egy új kutatótermet, és felépült egy korszerű, új raktár, amellyel a Levéltár raktári kapacitása 1000 folyóméter irat elhelyezésére vált alkalmassá. 1992-ben felmerült a Levéltár új helyre költöztetése, mivel a Ludovika Akadémia egy részét a Magyar Honvédség újra igénybe kívánta venni, míg az épület másik felét a Természettudományi Múzeum kapta meg. 2004-ben így a Levéltárnak el kellett hagynia az épületet. Ideiglenesen az Egyetemi Könyvtárban kapott helyet, majd 2005-2007 között átköltözött az egyetemi nyomda Maglódi úti épületébe. 2017-ben szervezetileg újra a könyvtár része lett, és ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár néven működik tovább. 

ELTE Egyetemi Levéltár épülete a Maglódi úton. Forrás: facebook.com2024-ben a levéltár munkatársai és szolgáltatásai, valamint az iratanyag egy része a Ferenciek terén lévő könyvtár épületébe költözött, az iratanyag másik része pedig egy Pátyon bérelt raktárba került.

Az Egyetem megnyitja kapuit sorozat keretében az érdeklődők időről-időre ezen a helyszínen is vezetett túrán vehetnek részt, ahol megtekinthetik többek között a kör alakú igazgatói szobát, ahol a híres Perczel-glóbusz egyik másolata található; a Műemlék raktárat és a restaurátor-műhelyet is. Amennyiben nem nyílik módja személyesen ellátogatni, tekintse meg online sétánkat.

A cikksorozat további részei ezen a linken megtekinthetők.

További érdekességek az ELTE Egyetemi Könyvtárról és Levéltárról (így például a saroktoronyról, a Roth Gyula által tervezett műemléki liftről vagy a csőpostáról) elérhetők ezen a linken.

További információk a gyűjteményről.

Források: Szögi László, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben – The Illustrated History of the Eötvös Loránd University, Budapest (ELTE) (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015), 223-224. (online is elérhető); elte.hu; konyvtar.elte.hu; pestbuda.hu; leveltar.elte.hu

Borítókép forrása: Both Balázs/pestbuda.hu