Vissza a hírekhez
Következő cikk
Korábbi cikk

Király Tibor 100 éves

Hírek

-

2020.07.13

Az ELTE professor emeritusának, egyben díszdoktorának tudományos munkássága felöleli a bűnügyi tudományok szinte valamennyi részterületét, közel hét évtizedes tevékenysége jelentős hatást gyakorolt a hazai jogi gondolkodásra és törvényalkotásra. Július 11-i születésnapja alkalmából a Széchenyi-díjas akadémikust az államfő a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesítette.

Király Tibor (ÁJK '48) 1951-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, 1960-tól dékánhelyettes, 1961 és 1967, majd 1976 és 1979 között az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja volt, közben 1967-től 1971-ig rektorhelyettesi feladatokat látott el. Hosszú és gazdag életpályája során a bűnügyi tudományok számos területén alkotott maradandót, szakmai-tudományos tevékenysége meghatározó módon befolyásolta a tudományterület humanista társadalmi értékeken alapuló koncepciójának kialakítását, amiért a Magyar Tudományos Akadémia 2011-ben Akadémiai Aranyérmet is ítélt neki. (Király Tiborral ekkor készített interjúnk itt olvasható.)

1959-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 1988-ban megbízott főtitkár-helyettesnek nevezték ki, a pozíciót 1990-ig töltötte be. Akadémiai munkája mellett 1991-ben a Magyar Jogászegylet elnökévé, 1995-ben tiszteletbeli elnökévé választották.

1984 és 1999 között a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportjának elnöke, tíz éven át a társaság igazgatótanácsának tagja. Alapító tagja és első elnöke a Magyar Kriminológiai Társaságnak, tagja a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. Az 1990. évi alkotmányos változást követően döntő szerepet játszott a magyar felsőoktatás megújításában.

Az 1993. évi felsőoktatási törvény munkálatait a kodifikációs bizottság elnökeként irányította. Meghatározó szerepe volt a Károli Gáspár Egyetem alapításában és az Jogtudományi Karának beindításában.

Király Tibort az államfő a büntetőjog-tudomány területén hét évtized alatt elért eredményeiért, szakmai és emberi szempontok szerint is példamutató tevékenységéért, valamint tudományszervezői munkájáért a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesítette. Az elismerést a köztársasági elnök megbízásából Polt Péter legfőbb ügyésztől a professzor fia és lánya vette át 2020. július 8-án a budapesti Igazságügyi Palotában.

Király Tibor tudományos munkássága a szabálysértési jogtól a kriminológiáig felölelte a bűnügyi tudományok szinte valamennyi részterületét. A magyar büntető eljárásjog tudománya az ő tevékenysége révén kapcsolódott be a nemzetközi vérkeringésbe – foglalta össze az iskolateremtő professzor tevékenységét korábban egykori tanítványa, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának alapítója, majd a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója, Kratochwill Ferenc. Fontosnak tartotta az összehasonlító jogot, a jogfejlődés közös vonásaira hívva fel a figyelmet. Történeti szemléletre nevelt, és sokat is tett azért, hogy támogatást szerezzen a magyar jogtörténet kutatásához. 

Munkáiban következetesen alkalmazta a szociológiai szemléletet. A bűnözést mint társadalmi tömegjelenséget vizsgálta, s arra a következtetésre jutott, hogy az valószínűleg a meg nem valósított egyenlőségért, az egyenlőtlen esélyekért fizetett ár. Megbecsülte a dogmatikát, ismerte és tanította a törvény olvasását, a szabályok egybevetését, a helyes értelmezés levezetését. Nagy súlyt fektetett a jognyelv tömör, világos, közérthető megformáltságára, rövid tőmondatai élő bizonyítékai annak, hogy lehet magyarul és ugyanakkor szabatosan "jogászul" írni.

Példát mutatott tudományos bátorságról és a tudományos előrelátás kimondásának erejéről is: az ártatlanság vélelmére alapozott munkája átformálta a szélesebb szakmai közvéleményt, a joggyakorlatot és megkésve a törvényhozást is.

Szakmai megnyilvánulásai mögött mindig az állampolgári szabadságjogok védelmének gondolata állt. „Ha a büntetőeljárásban megtartják az általánosan nemzetközileg is elfogadott elveket, ha a bizonyítás nem aljasodik kényszervallatássá, a védő meri ellátni tisztét, és a bíró megőrzi méltóságát, az bizalmat kelt az igazságszolgáltatás iránt, és reményt gyújt az ítéletre várókban” – állt ki az igazságszolgáltatás európai princípiumai mellett már 1972-ben. 

Király Tibor 2020. július 11-én tölti be 100. életévét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeretettel és tisztelettel köszönti professzorát.

Forrás: elte.hu

kedvel
458 megtekintéss megtekinté
Ossza meg

Megjegyzések0

Nincs jogosultsága a megtekintéshez, illetve megjegyzés írásához.Kérjük, jelentkezzen be.

Javasolt cikkek

Hírek

TREVOR NOAH'S COMEDIC RESISTANCE TO HATRED IN SOUTH AFRICA AND THE USA

AI

Alumni International

16 április

Hírek

HUNGARIAN UNIVERSITIES COULD BECOME IMPORTANT BUSINESS PLAYERS FOR THE SPACE INDUSTRY

AI

Alumni International

15 április

Hírek

2024-es QS rangsor: itthon ismét az ELTE az élen

egy tag profilképe

Alumni Központ

11 április