Vissza a hírekhez
Következő cikk Korábbi cikk

Első generációsok az ELTE-n - Interjú Fröhlich Georginával

Első generációs interjú

-

2020.05.25

Az Első generációs interjúkban olyan ELTE-s diplomások válaszolnak az ELTE Alumni Központ kérdéseire, akik családjukban úttörő módon elsőként választották egyetemül az Eötvös Loránd Tudományegyetemet.  Az interjúra ezen a kérdőíven keresztül lehet jelentkezni. Ne habozzon Ön sem! Az írásbeli interjú kérdéseire ez alkalommal Fröhlich Georgina alumna válaszolt.  

Miért döntött az ELTE mellett? Emlékei szerint honnan/kitől jött és mi volt az indíttatása?Mi az első emléke az Egyetemről?

Akkoriban az ELTE-n volt a legerősebb a Fizikus szak, és csak itt volt Csillagász szak, én pedig pont ezeket kerestem. Az aktuális Felsőoktatási Tanácsadóban találtam rá a Csillagász szakra, így vetődtem az ELTE felé. Az első emlékem a Bö-Fi gólyatábor, ami nekem annyira nem tetszett, hogy 2 nappal a vége előtt hazautaztam, és inkább lefutottam a Budapest Félmaratont.

Ön melyik karon (karokon)/szakon (szakokon) szerzett oklevelet?

TTK Fizikus, Csillagász szakokon.

Kikre gondol büszkén az ELTE-n (vagy jogelődjein) végzett híres hallgatók közül?

Nagyon sok egykori csoporttársamat, illetve felettem végző fizikust és csillagászt ismerek, akik irigylésre méltó kutatói karriert futottak be, így nem tudok egyet kiválasztani közülük.

Milyennek ítélte meg az egyetemi életet?

Emberibb volt, mint manapság, de így is képlékeny volt, hogy ki jár éppen együtt velünk az órákra, ki tartozik hozzánk és ki morzsolódott le vagy keveredett hozzánk máshonnan. Ennek ellenére mély, a mai napig tartó barátságok is kialakultak közöttünk, sőt, bizonyos oktatóinkkal is.

Miért szeretett az egyetemre járni?

Nagyon izgalmas volt, amit tanultunk. Bár sokszor nehéz volt 2 szakra egyszerre járni, én mindkettőt nagyon élveztem. A végén nehéz döntés volt, hogy melyiket folytassam tovább hivatásszerűen (végül mindkettőbe belekóstoltam).

Szeretné-e, ha gyereke szintén az ELTE-re járna?

Attól függ, milyen szakmát tűznek majd ki célul maguknak.

Mit gondol a mai egyetemi oktatásról?

Mivel jelenleg oktató vagyok az ELTE-n, valamennyire látom, hogy mennyit változott az oktatási rendszer. Tudom, hogy nagy úr a megszokás, de én akkor sem szívesen lennék most a hallgatók helyében. Személytelenebb lett, nincs benne rendszer, az 5 éves képzés átalakítása pedig sajnos a minőség rovására ment.

Mit tanácsol a mai egyetemistáknak?

Igyekezzenek ne ismeretanyagot elsajátítani, hanem gondolkodásmódot! Tartsák észben, hogy az fog tudni jól boldogulni az életben, aki a tudásával mindig alkalmazkodni tud az aktuális igényekhez! És sportoljanak sokat! Család, gyerekek, munka mellett már nem lesz rá sok lehetőség...

Írja meg egy emlékezetes történetét hallgató korából!

Számomra a legemlékezetesebb a 8. félévi Elméleti Fizika szigorlatom volt. Én mentem be aznap elsőnek vizsgázni. A Magfizika témakörből húzott tételemmel kezdtem, és egy hosszú levezetés legelején ejtettem egy banális előjelhibát. Ez még nem is lett volna olyan nagy baj, ha nem kb. 20 perc múlva veszem észre, a levezetés végén, amikor a vizsgáztatóm nem szólt egy szót sem, csak sejtelmesen mosolygott rám. Hátraléptem, hogy megnézzem, vajon mi baj lehet a táblán virító hatalmas képlettel, amit nagy munkával kihoztam. Akkor hasított belém, hogy az én összefüggésem alapján a magerők pont fordítva működnek, mint a valóságban. Úgyhogy kínomban hozzátettem, hogy a valóság egyébként ennek pont az ellenkezője, ami akkor jönne ki, ha nem ejtenénk előjelhibát már a számolás legelején. A másik tételemet ugyan hibátlanul mondtam el, mégis biztos voltam benne, hogy megbuktam. Szigorlat lévén, az eredményhirdetés az utolsó vizsgázó után, este történt. Jelest kaptam, és a magfizika tételt kérdező vizsgáztató megjegyezte, hogy jó fizikus leszek.

Tervez-e további tanulmányokat az ELTE-n?

Nem, most már csak oktatok.

Mennyiben tudta/tudja hasznosítani tanulmányait jelenlegi munkahelyén?

Szerencsés vagyok, mert el tudtam helyezkedni fizikusként, így teljes mértékben hasznosítom, amit tanultam.

Mivel foglalkozott volna, ha nem a jelen szakmáját választja?

Gyerekkoromban atomfizikus vagy idegsebész szerettem volna lenni. Atomfizikus lettem, szóval ha nem így alakult volna, akkor talán most idegsebész lennék...

ELTE-s diplomája megszerzése után hogyan indult neki az életnek, álláskeresésnek? Ki/mi segítette karrierjét?

Elkezdtem azokban a témákban Ph.D.-lehetőséget keresni, amihez értettem és érdekelt. Nem volt ebben segítségem, de így is hamar rátaláltam a mostani hivatásomra.

Milyen érvekkel javasolná fiatal ismerősének, hogy az ELTE-t válassza?

Országunk legnagyobb és legszélesebb spektrumú természettudományi kara itt van, még mindig itt képzik a legjobb fizikusokat, kutatókat.

Kapott-e az egyetemi évek alatt életre szóló útravalót? Mi volt az?

Rengeteget. Túl sok minden jut eszembe erről, de talán a legfontosabb, hogy megtanultam, hogy nem tudni , hanem érteni kell a fizikát. A Világ megismerésének egyetlen módja a felfedezés és a megértés.

301 megtekintés Visites

kedvel

Megjegyzések0

Nincs jogosultsága a megtekintéshez, illetve megjegyzés írásához.Kérjük, jelentkezzen be.

Javasolt cikkek

Első generációs interjú

Első generációsok az ELTE-n - Interjú Varga Károllyal

egy tag profilképe

Alumni Központ

27 október

Első generációs interjú

Első generációsok az ELTE-n - Interjú Tamás Ferenccel

egy tag profilképe

Alumni Központ

26 október

Első generációs interjú

Első generációsok az ELTE-n - Interjú Farkas Pálmával

egy tag profilképe

Alumni Központ

20 október