Az ülés első felében Szabó Pál, a Regionális Tudományi Tanszék tanszékvezetőjének moderálása mellett megismerkedhettünk Bernek Ágnes egykori tanítvány és egyetemi oktató jóvoltából Sárfalvi tanár úr politikai földrajzi örökségével, az egykori gondolatok mai aktualitásával. Ezt követően Izsák Éva, Sárfalvi Béla egykori doktorandusza, egyetemi oktató mesélt szakmai és emberi kapcsolatukról, különböző művészeti alkotásokkal is illusztrálva a visszaemlékezését. A sort Vadas Gyula, Sárfalvi tanár úr egykori kollégája folytatta, méltatva a professzor humanizmusát. A végén Szabó Pál, aki Sárfalvi Béla utódja lett a regionális társadalomföldrajz oktatása és tankönyvi írása terén, összegezte, hogy mit jelentett korábban ez a szakterület, és milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban. Előadásában azt is kiemelte, ahogy Sárfalvi idején, úgy napjainkban is fontos küldetése a szakterület művelőinek, hogy munkájuk eredményeit megfelelő üzenetek formájában megfogalmazzák az adott kor döntéshozói felé, szakmai támogatást adva ezzel munkájukhoz.

Az ülés második felében, Karátson Dávid, a Természetföldrajzi Tanszék tanszékvezetőjének moderálása mellett három előadás hangzott el Székely András munkásságáról. Először Gábris Gyula, egykori kolléga és Székely tanár úr tanszékvezető és professzor utódja emlékezett meg róla, felemlegetve szakmai pályájuk közös élményeit. Ezt követően Hevesi Attila, egykori tanítvány mesélt számos érdekes és tanulságos történetet Székely Andrásról. Utolsó előadóként Csillag Gábor elevenítette fel az egyetemi éveket, miként látták ők Székely tanár urat előadóként a katedrán és gyakorlati szakemberként a terepen.

A megemlékezést kötetlen szakmai beszélgetés követte a Földrajztudományi Központban, az ELTE Alumni támogatásával megvalósult büfével.