Gólyavári esték: Az amerikai költészet radikalizálódása Emily Dickinsontól Charles Bernsteinig
A más nyugati irodalmaknál korábban megjelenő deszubjektiváló gesztusok és a nyelvi-formai radikalizálódási folyamatok összefonódása az elmúlt másfél évszázad amerikai költészetének egyik legszembetűnőbb sajátossága. Míg a mainstream költészet uralkodó hangja máig a személyesen lírai, addig az újító-kísérletező hagyományból jórészt eltűnt a lírai hang.
Előadásában Bollobás Enikő ezt a szubjektum kezelésében gyökeres változást megvalósító és a líra „szuperműnemként” való felfogásáért felelős modern és posztmodern paradigmaváltást tárgyalja, az énmegvonás három módozatával – figyelemköltészet, konkrét vers, nyelvköltészet – mutatva be ezt a fordulatot.
Az alanyi költészet befelé forduló figyelmének megfordításáért felelős szemléletváltásban a konkrét költészet és a nyelvköltészet ment a legmesszebb, felvetve a világ nyelvbenvalóságának a kérdését. Egyúttal filozófiai alapkérdéseket vet föl a világ megismerhetőségével és megragadhatóságával kapcsolatban, valamint a nyelvnek a költői én helyére lépő versszervező és verskeretező potenciáljának vonatkozásában.
Bollobás Enikő irodalomtörténész, amerikanista, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének professor emeritusa, az MTA levelező tagja. Az ELTE Amerikanisztika Tanszék három alapítójának egyikeként 1990 óta tanít a Bölcsészetudományi Karon. Kutatási területei az amerikai irodalom és amerikanisztika, a költészettörténet és a líraelmélet, a magyar irodalom és hungarológia, valamint a társadalmi nem és a zsidó kultúra kérdései.
ELTE Diplomás
