A lassan évtizedes hagyományt teremtő Valóságos könyvtár – könyvtári valóság eseménysorozat a könyvtár- és információtudomány legnagyobb hazai tanácskozása. A kétnapos, bírálati rendszerű konferencián elismert hazai és külföldi szakemberek, tudósok, egyetemi oktatók és tudományos pályájuk kezdetén lévő doktoranduszok osztják meg gondolataikat az interdiszciplináris tudományterület számtalan vetületéről.
Az idei konferencia egyik újdonsága a nemzetköziség új szintre emelése, az intézethez kötődő doktori program hallgatói és oktatói, valamint külföldi szakemberek előadásaira épülő, a thaiföldi Sukhothai Thammathirat Open University egyetemmel közös Inspire and Engage című angol nyelvű szekció megvalósítása volt. A másik újszerűség a szervezők, előadók és közönség interaktív együttműködése, sikeres próbatétele lett, miután a konferenciát lényegében egy hétvége alatt kellett a valóságosból az online térbe áthelyezni. A konferenciakezdés előtti héten felerősödő járványhullám és a regisztrálók nagy száma miatt nem volt kérdéses, hogy az ötödik VKKV konferenciát virtuálisan kell lebonyolítani.
A bravúr sikerült: 2021. november 23-a reggelétől 2021. november 24-e késő délutánig így vagy otthonról, vagy munkahelyről bejelentkezve több mint félszáz előadó osztotta meg gondolatait és kutatási eredményeit az érdeklődő közönséggel. Sajnálatos módon a regisztrációt 220 főnél kénytelenek voltunk lezárni az MS Teams korlátai miatt.
A konferenciát Bóna Judit, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese, majd Szóllás Péter, az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője nyitotta meg. A virtuálisan megjelenteket Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója, a doktori program vezetője, a konferencia elnöke köszöntötte.
A VKKV konferenciasorozat értékes hagyományaként először neves tudósok vallottak a könyvtárakhoz fűződő élményeik mellett arról, tudományos pályafutásukra milyen hatást gyakoroltak a könyvtárak. Hetényi Zsuzsa, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézete, valamint György Péter, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete professzorainak – mindketten az MTA doktorai – idei előadásai ugyanazt bizonyították, mint amiről a korábbi konferenciák tudós előadói tettek bizonyságot: a könyvtárak épített tere, az ott igénybe vehető szolgáltatások, a hely hangulata szervesen összeforr a tudományos kutatás élményével, és meghatározza a tudós életpálya egyes szakaszait.
Nem véletlenül volt az idei konferencia kiemelt témája a könyvtárépítészet. A pandémia hozzájárult a könyvtárépítészettel szemben támasztott követelmények mélyebb megértéséhez, hiszen a közösségi tér hiányát akkor éljük át legmélyebben, ha el vagyunk zárva attól. Az előadások azt bizonyították, hogy a tervrajzokon, látványterveken bármilyen hatásosnak látszik egy új épület, szerepét csak akkor tölti be jól, ha minden eleme a hatékony működést szolgálja. Csak az élettel teli, hosszú távon fenntartható közeg megtartó ereje dacolhat a változásokkal – akár az átmeneti, kényszerű bezárással is. Ezt támasztották alá Kalmár Miklós és Karácsony Tamás, a BME Építészmérnöki Kar vezető oktatóinak, továbbá Somogyi Krisztina, a Széchényi István Egyetem Művészeti Karának tanárának és Treszkai Anett, az Archikon Architects tervezőjének előadásai.
Forrás: btk.elte.hu
Képek 16
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek
