A diszkrét matematika és a számítástechnika területén végzett úttörő munkája, az európai tudományos kultúrához való hozzájárulása elismeréseként Erasmus-éremmel tüntette ki az Academia Europaea Lovász Lászlót, Egyetemünk diplomását, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét, az ELTE professor emeritusát, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorát, az ELTE Sikerek előadás-sorozatunk első vendégét.
Az Erasmus-érem az AE egyik legmagasabb, tisztán tudományos eredményekért odaítélhető elismerése, amelyet a szervezet éves konferenciáján adnak át. Az eseményt idén október 16-án rendezik meg Barcelonában, ahol Lovász László A matematika szépsége címmel tarthatja meg Erasmus-előadását.
Az AE laudációja szerint Lovász László korunk legkiemelkedőbb matematikusainak egyike, a diszkrét matematika legbefolyásosabb elméletalkotója. A számítástechnika, a diszkrét és a folytonos matematika kölcsönhatásának egyik úttörője, a látszólag távoli területek közötti meglepő kapcsolatok megteremtésének mestere, akinek elegáns és erőteljes ötletei hatására számos területen új részterületek alakultak ki – olvasható az AE közleményében.
A méltatás szerint Lovász László fontos új eszközökkel járult hozzá a lineáris programozás, az információelmélet, a számelmélet, a kriptográfia, a funkcionálanalízis, a valószínűségszámítás és a statisztikus fizika fejlődéséhez is. Legkiemelkedőbb eredményei közé tartozik többek között a gyenge perfekt gráf sejtés bizonyítása, a Kneser-sejtés bizonyítása, a Lovász-féle lokális lemma bizonyítása, a Lenstra–Lenstra–Lovász rácsredukciós algoritmus, valamint a gráflimesz elmélet kidolgozása.
Lovász László a matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, mielőtt 1971-ben matematikusi diplomát kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett. Akadémikussá 31 évesen 1979-ben, az MTA rendes tagjává 1985-ben választották. 1975-ig tudományos főmunkatársként dolgozott az ELTE Geometria Tanszékén, majd 1975 és 1982 között a szegedi József Attila Tudományegyetem Geometria Tanszékét vezette. 1982-ben újra az ELTE-n tanít, 1983-ban a Számítógéptudományi Tanszék vezetője lett.
1984–1985-ben a Bonni Egyetem vendégprofesszora, 1987-től a Princeton Egyetem, 1993-tól a Yale egyetemi tanára, 1999-től a Microsoft kutatója. 2006-ban tért vissza Magyarországra, ahol 2011-ig vezette az ELTE TTK Matematikai Intézetét. Az Amerikai Tudományos Akadémia 2012-ben választotta tagjai sorába. 2014 és 2020 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.
Lovász László plenáris előadása a 2023-as CERME konferencián az ELTE lágymányosi kampuszán
Kutató- és oktatómunkája mellett 2024-ig az Európa tudósait összefogó Academia Europaea budapesti tudásközpontját is vezette. Számos díjat kapott, köztük az 1999-es Wolf-díjat, az 1999-es Knuth-díjat, a 2001-es Gödel-díjat és a 2010-es Kiotó-díjat. A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjjal tüntette ki.
A hazai szakmai-tudományos kitüntetések közül a Corvin-láncot (2001), a Bolyai-díjat (2007) és a Széchenyi-nagydíjat is átvehette, vezette a Nemzetközi Matematikai Uniót. Nevéhez mostanáig 12 könyv és 318 tudományos publikáció fűződik.
Hallgassa meg ELTE Sikerek előadását is!
Forrás: MTA, ELTE
Megjegyzések0
Nincs jogosultsága a megtekintéshez, illetve megjegyzés írásához.Kérjük, jelentkezzen be.
Javasolt cikkek