Eötvös József Collegium

A Gellérthegy déli oldalán, közel a Móricz Zsigmond körtérhez, ám mégis távol a város zajától található az ELTE és egyben az ország legrégebbi szakkollégiuma, az 1895-ben alapított Eötvös József Collegium, mely a magyarországi kutató tanárképzés talán legfontosabb helyszíne. A századfordulón épült historizáló stílusú épület külső és belső kialakítása méltó a nagy múltú és máig aktív intézményhez. 

Az 1895-ben a párizsi École normale supérieure mintájára alapított szakkollégiumot kezdetben ideiglenesen a Csillag utcában (ma Gönczy Pál utca), egy bérház emeletén helyezték el. Az akkori kurátor, Eötvös Loránd már 1896-ban javasolta a Collegium önálló épületbe helyezését, lehetőleg távol a város zajától. A választás az akkor még kevéssé lakott Ménesi útra esett, a Gellérthegy déli oldalán. A telek megvásárlására 1901-ben került sor, határait 1902-ben jelölték ki. A területet korábban szőlőbirtokok borították, ám a filoxérajárvány után a szőlőgazdálkodás megszűnt, és a környék lassan kezdett beépülni. A kedvező fekvésű, panorámájú és belvároshoz közeli területet Jókai nyomán Budapest riviérájaként emlegették. 

Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatta Eötvös önálló épületre irányuló javaslatát, és 1905-ben megbízták a millenniumi ünnepségek révén ismertté vált építészt, Alpár Ignácot a tervek elkészítésével. Az építési munkálatok 1909-ben kezdődtek el, a hivatalos megnyitóra pedig két évvel később, 1911. október 26-án került sor. Az átadott épület három emeletből, földszintből, alagsorból, illetve egy kertből állt, továbbá központi fűtéssel és villanyvilágítással rendelkezett.

Az épület a 20. század elején. Forrás: eotvos.elte.hu

Az épület főhomlokzata szimmetrikus, 19 tengelyes, melynek függőleges tagolását a középen és kétoldalt elhelyezett timpanonos oromzattal lezárt rizalitok adják. A vízszintes tagolást a homlokzatot lezáró párkányok biztosítják A szabályosan elhelyezett ablakok félköríves nyílásúak, az alagsorban szalagkeretesek. A bélletes neoromán kapu felett két szinten hármasablakok találhatók. A két párkány között két emeletet átfogó kettős féloszlopok futnak. A kilenctengelyes oldalhomlokzatok követik a főhomlokzati kiosztást. Az Eötvös Collegium épülete ma. Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A hátsó udvarra az épület a középső tengely meghosszabbításaként hátranyúló tornateremmel és a két lakószárnnyal néz. A tornaterem külső felülete sima, dísztelen, míg a két szélső szárny hármasablakokkal és többosztatú félköríves nagyablakokkal tagolt. Az épület követi a kert meredek emelkedését, az alagsori ablakok így hátul emiatt eltűnnek. A kertben található lépcső szintén Alpár Ignác tervei alapján készült. A kert előterében található halastavat 2019-ben adták át a francia nagykövetséggel együttműködésben. A kertet határoló kőkerítés felújítása jelenleg is zajlik. 

A Collegium kertje a tóval.

Az épületbe belépve keresztboltos, lépcsős előcsarnokba érkezünk. Oldalt füzéres ornamentikával díszített félköríves mezőkben a Collegium háborús halottainak emléktáblái találhatók. A belső faajtót elhagyva háromkarú főlépcsőtérrel találjuk szembe magunkat, mely biztosítja az emeletek közti közlekedést, míg az oldalsó szárnyakba, az alagsorba és a harmadik emeletre jóval szerényebb lépcső vezet. A főlépcső pillérekkel, oszlopokkal és boltívekkel tagolt, illetve gazdagon festett. A boltívek belső felületén és a mennyezeten stilizált növényi elemeket idéző díszítősorok futnak. A lépcső kovácsoltvas korlátmezői antik stílust idéznek. A lépcsőház megvilágítása is játékos: az első emeleten a félköríves ablakok követik a lépcsőt, majd a második emeleten mindössze két kis körablak található. A harmadik emeletet 4-4, felül háromkaréjos ablak zárja, mely nagyobb megvilágítást ad többek között az itt található, hatalmas Athéni iskola festmény másolatának, amely jól illeszkedik a lépcsőház félköríves lezárásába. A festmény témája, a világi tudományok ábrázolása, egyben a Collegium céljait is reprezentálja. 

A Collegium lépcsőháza a festménnyel.

A második és a harmadik emelet lakószárnyként funkcionál, míg az első emeleten az MTA Irodalomtudományi Intézetének helyiségei és hatalmas könyvtára kapott helyet, melyet a Collegium hallgatói és a látogatók is használhatnak. A földszinten irodák mellett az ELTE Tanárképző Központjának helyiségei és a konferenciateremként használt „TéGé” terem helyezkedik el. Az alagsor és a földszint között található a tornaterem bejárata, míg az alagsorban egy edzőterem és a collegiumi oktatásra használt tantermek helyezkednek el. Még egy emelettel lejjebb pedig a Collegium híres pinceklubja, a collegisták által csak Estikeként emlegetett helyiség található. A Collegium harmadik emeletén jelenleg használaton kívüli csillagvizsgáló helyiség is van, melynek felújítása még várat magára. A Collegium pinceklubja, az Estike.A második világháborús ostromban az épület bal oldala nagy területen megsérült, a felújítást a Sándor Károly Utódai cég végezte. Az épület homlokzata 2010-ben teljeskörű felújításon esett át, mely segített visszaállítani az épület eredeti szépségét. A belső felújítás azonban, bár a tervek készen állnak, forráshiány miatt nem valósult meg: a tehetséges hallgatók mai napig háromfős szobákban laknak közös mosdóhelyiségekkel, továbbá az épület bútorainak többségét az 1980-as években leltározták. Az épület ennek ellenére a jól megőrzött, a századforduló historizáló stílusát idéző kialakításával méltó dísze a környéknek, illetve az ELTE nagy múltú intézményének. Az épületet az Egyetem megnyitja kapuit sorozatunk keretében tartott vezetett séták során a látogatók is időről-időre megtekinthetik, érdemes nyomon követni híradásainkat. 

A cikksorozat további részei ezen a linken megtekinthetők. 

További képek az épületről ezen a linken, ill. a lenti galériában találhatóak.

Források: Süle Ágnes Katalin, Az Eötvös Collegium épülete. In: Horváth László – Laczkó Krisztina – Tóth Károly – Péterffy András (szerk.): Lustrum (Budapest: Typotex Kiadó–Eötvös Collegium, 2011), 9–26. (online is elérhető); Szögi László, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben – The Illustrated History of the Eötvös Loránd University, Budapest (ELTE) (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015), 231. (online is elérhető); pestbuda.hu; pestbuda.hu