A Magyar Tudományos Akadémia Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottsága 2021-ben pályázatot hirdetett a magyar nők tudományban elért eredményeit bemutató, elsődleges forrásokon alapuló tanulmányok írására. Az eredményhirdetésre decemberben került sor. A pályázaton Radnóti Katalin, az ELTE Anyagfizikai Tanszék tanára 3. helyezést ért el Róna Erzsébet élete és munkássága című munkájával.
Marie Curie Nobel-díjakat érő tudományos teljesítménye közismert. Arról azonban kevesebbet tudunk, miként hatott az ő tevékenysége a nők tudományos pályán való részvételére a 20. század elején, voltak-e hazánkban is követői. A válasz igen, személye és az általa kutatott témakör, a radioaktivitás több nőt is a kutatói pálya felé vonzott. Hazánkban Götz Irén és Róna Erzsébet indult el a nyomában.
Radnóti Katalin pályázatában Róna Erzsébet (1890 Budapest – 1981 Oak Ridge, USA) életét, sikereit és nehézségeit mutatja be. A tudós pályafutásának első évei kötődnek hazánkhoz, ezután évekig Berlinben, majd Bécsben és 1941-től az USA-ban élt és dolgozott. A hazánkban alig ismert kutató munkássága 2015-ben posztumusz bekerült a Tennessee Women's Hall of Fame-be, a non-profit, önkéntes szervezet azokat a kiváló nőket ismeri el, akik az amerikai egyesült államokbeli Tennessee állam gazdasági, politikai és kulturális életére jelentős hatással voltak. Róna Erzsébet a korszak olyan meghatározó tudósaival dolgozott együtt a nukleáris kémia területén, mint Kasimir Fajans, Otto Hahn, Lise Meitner, Stefan Meyer, Marie Curie, Irene és Frederic Joliot-Curie, Ernest Rutherford, Enrico Fermi, de jól ismerte Szilárd Leót is. Első kézből értesült olyan jelentős felfedezésekről, mint például a mesterséges radiokativitás, a maghasadás. A Nobel-díjas Hevesy György vele közösen végezte első hazai nyomjelzéss vizsgálatait.
A díjazottakkal – így Radnóti Katalinnal is – a Bíráló Bizottság elnöke, Pető Andrea beszélgetett.
Megjegyzések0
Nincs jogosultsága a megtekintéshez, illetve megjegyzés írásához.Kérjük, jelentkezzen be.
Javasolt cikkek