A Szerb utcai épületegyüttes

Cikksorozatunk előző részében az Állam- és Jogtudományi Karnak otthont adó Főépületet mutattuk be. Ezúttal a közvetlen közelében található Szerb utcai műemlék épületegyüttes kerül sorra, amely kalandos története során volt zárda, papnevelde, kórház, de rövid ideig még fogház is. 

A jogi kar Egyetem téri épülete mellett található az ELTE Rektori Kabinet és az ELTE Kancellária több szervezeti egységének otthont adó Szerb utca 21–23. A több periódusban készült, háromudvaros, egyszerű homlokzatképzésű barokk épületegyüttes a Szerb utca és a Királyi Pál utcák sarkán áll. A kétszintes főépület Szerb utcai homlokzatához 4 tengelyes, földszintes épület csatlakozik, közöttük az 1920-as évek felújítása során kialakított kapu szolgál bejáratként. Az épület egykor a pesti klarisszák kolostora volt, akik fokozatosan megvásárolták és egyesítették a három telket, melyen zárdájukat felépítették. Az építkezések 1723-tól egészen II. József rendeletéig folytak. Miután II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a pesti klarisszák templomát is lebontatta. Az egyszerű barokk homlokzatarchitektúra az egykori kolostor kórházzá alakításakor jött létre. Később, 1802–1918-ig itt működött a pesti főzálogház. 1943-tól a Műegyetem Közgazdasági Kara működött itt, majd az 1990-es évektől az ELTE kezelésébe került, az épületet felújították és tetőterét is beépítették.

Az épületegyüttes az Egyetem tér felől

Bejárat a Szerb utca felől

A törökök elől Pozsonyba menekült óbudai klarissza apácák 1714-ben kaptak engedélyt a visszatelepedésre, amikor is ideiglenesen - mivel a korábbi óbudai kolostoruk használhatatlanná vált - a Budai Várnegyedben, az Úri utcában helyezték el őket. A zárda első apátnője, gróf Csáky Franciska, Csáky Imre bíboros, kalocsai érsek testvére azonban 1722-ben úgy döntött, hogy új kolostort alapít, mivel a budai zárdában a nővérek létszáma eddigre jelentősen megnőtt. Evégett gróf Károlyi Sándor, császári-királyi altábornagyhoz fordult segítségért, remélve, hogy közbenjár majd ügyük érdekében Keresztély Ágost hercegprímásnál. Előbbi 8000 forint tőkével támogatta meg az alapítást és a telekvásárlást.

Franciska már ki is szemelte a kolostornak szánt területet, tárgyalásokba kezdett Pest városával a Szerb utca 21. szám alatti telekről. A folyamatot nehezítette, hogy a budai klarisszák ellenezték a pesti zárda létrehozását. A mai épületegyüttes három telekosztás eredményeként jött létre, a telkek a mai Szerb utca 21-23. és Királyi Pál utca 1-3. szám alatt terültek el. 1723-ban Franciskának sikerült megvásárolnia az első telket azzal a feltétellel, hogy az apácák éves adót fizetnek utána. Ezt követően meg is kezdődtek az építési munkálatok. A második telek 1726-ban jutott a birtokukba, az építkezés azonban pénzhiány miatt lassan haladt. A vállalkozást adományokból, illetve Csáky Franciska saját pénzéből fedezték, így készülhetett el 1727-re az első épületrész, amelyet öt apácára terveztek. III. Károly király jóváhagyását adta az öt apáca beköltözésére, azonban a budai főnöknő ellenkezése miatt ez közel egy évig még váratott magára. Időközben, 1729. február 4-én, 65 éves korában Franciska életét vesztette, így nem érhette be vágya beteljesülését - a kolostor elkészültét. A harmadik telek csak jóval később, 1759-ben jutott a klarisszák birtokába vásárlás útján.

A munkálatok, illetve az eredetileg emeletesre tervezett épület bővítése meglehetősen lassan folytatódott, a klarisszák hol alamizsnákból, hol hitelből fedezték a költségeket. 1737-1739 között nagyobb adományt kapott a kolostor, ennek köszönhetően épület meg a Szent Anna tiszteletére szentelt templom hajója. A templom elkészültét követően a zárda építése szünetelt. A kutatások szerint 1747–1752 között feltehetően ismét jelentősebb munka folyt, valamint felszentelésre kerültek a templom harangjai. Az építkezés utolsó nagy szakaszára 1772–1774 között került sor. 

1782-ben II. József feloszlatta a klarissza rendet, az apácáknak 5 hónapjuk volt elhagyni a kolostort, ahol Pest városa kórházat kívánt létrehozni. Ez azonban nem volt hosszú életű, mivel 1784 őszén a király elrendelte az épület kiürítését, hogy katonai raktárként használhassák azt. Ezt követően papnevelő intézet (General-Seminarium) működött itt, ekkor épülhetett meg - a helynövelés érdekében -  a második emelet (1785-86), valamint az egykori templomteret is ekkor osztották fel három részre. Az intézet rövid ideig működött, II. József halála után a pesti szemináriumot megszüntették. Ezután a klarisszák egykori kolostorát a Közalapítványi Ügyigazgatóság kapta meg, melynek vezetői és tisztviselői számára lakásokat alakítottak itt ki.  

A Szerb utcai bejárat felől nyíló udvar

Belső udvar hatalmas nyárfával

Klarissza Udvar

1801-1802-ben az épület újabb átalakításon ment keresztül, ideköltözött a Budai Zálogház igazgatósága. 1829–1831 között újabb, nagyobb építkezésre került sor, melynek során kibővítették a zálogház telkét, az udvarát új szárnyakkal teljesen körülépítették, illetve az új utcai homlokzatrész klasszicista stílusban lett kialakítva. A bővítést raktárhiány indokolta, a tervező Pollack Mihály volt. 1869-ben Hild Károly egy csarnokot épített a déli udvarban az utcai szárnyhoz. 1902-1903-ban a Kinizsi utcában új központi zálogház nyílt, így a Szerb utcai épület innentől kezdve csak ennek fiókjaként, majd kizárólag raktárként működött. A Pesti Királyi Főzálogház 1918-ig volt itt, majd az egykori kolostor tereit egy kis ideig fogházként használták.

Az épületegyüttes Szerb utcai homlokzata napjainkban

Körlépcső és folyosó a Szerb utcai épületben

Az I. világháború után a Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karához kapcsolódó felsőkereskedelmi iskolai tanárképző intézet kapott itt helyet, majd az 1930-as években a mai Műegyetem Villamosmérnöki Karának, később a Távközlési Műszaki Főiskolának a tanszékei. Az épület ekkor is jelentős átalakításokon esett át. A háborúban szerencsés módon nem szenvedett számottevő károkat az épület, melynek lebontása az 1970-es években a metróépítés miatt ismét szóba került. A műemlékvédelmi szakemberek végül nem engedték az épület lebontását, egy alapos történeti kutatást követően 1983-ban elkezdődött a felújítás és a részleges helyreállítás.   

Az 1990-es években telekcsere révén az egykori kolostor és területe az ELTE kezelésébe került, a nagyszabású felújítása ekkor fejeződött be. Manapság az ELTE igazgatóságai, a Kancellária és a Rektori Kabinet egyes szervezetei egységei találhatóak itt - többek között az ELTE Alumni Központ, valamint ez az ELTE Alumni Alapítvány székhelye is. Korábban itt volt az Eötvös Művészeti Együttes próbaterme, a kilencvenes évek elején játszott itt az Egyetemi Színpad. Ebben az épületben található továbbá a Szenátusi terem és a Tanári klub. Az altemplom helyén levő pincében iratokat őriznek, az egykori templomtér a földszinten boltozatos irodákra ill. tantermekre van széttagolva.

Az épület sarokköve (Forrás: budapestcity.org)

Az épületegyüttes felülnézetből (Forrás: Google Maps)

Egyik udvarában a hajdani kolostor kútja helyén emelt díszkút, faragott kő falrészlet, egy toronymaradvány és szokatlan kőkávás ablakok emlékeztetnek az épület múltjára. Az utca felőli sarkán – az épület sarokkövén - márványtérkép mutatja, hogy 1838-ban mekkora területet öntött el Pest-Budán a Duna. Az épület által közrefogott másik udvarban kis park található ülőalkalmatosságokkal és egy hatalmas nyárfa.  

A cikksorozat további részei ezen a linken megtekinthetők. 

Források: Szögi László, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben – The Illustrated History of the Eötvös Loránd University, Budapest (ELTE) (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015), 224–228. (online is elérhető); pestbuda.hu; budapestcity.org 

Nyitókép: Both Balázs/pestbuda.hu