Úgy szeretlek, majd megeszlek!
Szeretet és agresszió együttesen formálja a kapcsolatokat. Az öröm többnyire a megosztható pozitív érzelmekből, majd később az örömszerző szexualitásból is táplálkozik. Az adás képessége a korai gondoskodást nyújtó szülő-gyerek kapcsolatból, a tápláló anya „nagyvonalúságából” származik. Ha ennek elégtelensége mentén sok a hiányérzet, akkor az irigység, fukarság vagy mohóság, erőszakos birtoklásvágy uralja el a későbbi kapcsolatokat – állítja Felházi Anett klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.
Az agresszió velünk születetten énünk védelmét szolgálja, nélküle képtelenek lennénk életben maradni. Ha hiányzik az alapvető kapcsolati bizalom, traumatizált a személyiség, akkor az agresszió a másik uralására, kontrollálására irányul. Az érzelmi közelség a korai kiszolgáltatottság és sebezhetőség érzését keltheti fel, így a biztonságot gyakran a másik leértékelése, gyengítése adja. Ennek talaján az érzelmi kapcsolat, a szeretet lerombolódik, a legdurvább esetben a destrukció kifejezett szadomazochisztikus formákat ölthet. Valódi önszeretet nélkül nem is tudunk másokat szeretni, élővé válni és élvezetet találni az életben. Perverzióról akkor beszélünk, ha a személy a másikat szükségletkielégítő tárgyként használja fel. A szadomazochisztikus kapcsolatokat jellemző erőszak a szeretetet helyettesíti a partner személyiségének lerombolásával. Lehet-e örömet találni a rombolásban? Lehet-e élvezni a fájdalmat? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az előadó a hallgatóság bevonásával az izgalmas est folyamán.
A Pszichológiáról mindenkinek a Magyar Pszichológiai Társaság Magyar Pszichoanalitikus Egyesület közös sorozata, melynek keretében évente két előadás hallható, tavasszal és ősszel, az ELTE PPK társszervezésében.
S.Admin