Kutatók Éjszakája 2020

Online
Egyetemünk idén is csatlakozik az Európa-szerte megrendezett ingyenes eseménysorozathoz, melynek célja a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítése. A járványügyi helyzetre való tekintettel a rendezvény kizárólag online formában valósul meg.

Az elmúlt több mint tíz évben megszokhattuk, hogy szeptember utolsó pénteki napján Európa-szerte érdeklődők százezrei népesítik be a kutatóintézeteket, egyetemeket, könyvtárakat és múzeumokat, hogy a kutatók munkájával, a tudományos kutatás titokzatosnak tűnő világával ismerkedjenek. A hazánkban is egyre népszerűbb eseményt minden évben egyre nagyobb számú látogató élvezi, és egyre több intézmény nyitja meg kapuit.

Egyetemünkön idén november 27-én, pénteken készülnek programokkal az oktatók, kutatók. A Tudománypolitikai Iroda tájékoztatása alapján kizárólag online program megtartása lehetséges. Ezzel új lehetőségek is megnyílhatnak, pl. angol/magyar feliratú videókkal külföldi diákok is jobban be tudnak kapcsolódni a rendezvénybe.


ELTE BTK

► A SOCIAL DILEMMA (NETFLIX) - AHOGY EGY MÉDIAKUTATÓ LÁTJA

Előadó: Hammer Ferenc

A Social Dilemma című film kritikai és profitszerző célokat valósít meg egyszerre. Előadásomban megmutatom, hogy a film megállapításairól mit gondol a médiakutatás, a közönséggel pedig megbeszélhetjük, hogy kinek miben van igaza.

  • Interaktív, élő előadás (Zoom Pro)
  • Időpont: 14:00-15:00

Hammer Ferenc szociológus, médiakutató, tanszékvezető docens az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékén. Fő kutatási területei a médiareprezentációk, a médiaszabályozás és a fogyasztásszociológia.

 

► TITKOS BÖLCSESSÉG A TIBETI KÖNYVEK LAPJAIN

Előadó: Szegedi Mónika

A tibeti írással, tibeti nyelven íródott könyvek a nyugati ember számára titokzatos tárgyaknak tűnnek. Sokféle legendás elbeszélés szól a Magas Hágók földjéről, a Havas Hegyek országáról, ahol a mély völgyekben megbújó, elzárt kolostorokban tibeti lámák, buddhista szerzetesek több ezer éves bölcsességet őriznek, amelyhez csak az avatottaknak van hozzáférésük. Az indiai, közép-ázsiai és kínai kultúrterületek által körülölelt Himalája-vidék valóban számos kultúrkincs forrása és őrzője, ám a mai tudomány eszközeivel magunk is bepillantást nyerhetünk a tibetiek szent szövegeibe, sőt azok mélyebb megértésével nem csupán egy egzotikus világ rejtelmeihez kerülünk közelebb, hanem a magunk javára is fordíthatjuk e réges-régi tudás értékes tanításait.

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpontok: 15:00-16:00, 16:00-17:00

Szegedi Mónika tibetológus, jelenleg az ELTE BTK Buddhológia és Tibetisztika Tanszék, valamint a Filozófiatudományi Doktori Iskola Interkulturális Filozófia programjának oktatójaként elsősorban a tibeti buddhizmus oktatásával és kutatásával foglalkozik. Fő szakterületei: Tibet története és mítoszai, klasszikus tibeti nyelv, Kőrösi Csoma Sándor munkássága, indo-tibeti buddhista filozófia, a buddhista idealizmus, a buddhizmus atomelmélete. 

 

► A KIRÁLYOK VÖLGY A KEZDETEKTŐL TUTANHAMONIG

Előadó: Irsay-Nagy Balázs

A Királyok Völgye az ókori egyiptomi Újbirodalom (kb. Kr. e. 1550–1070) királyainak temetője. Az időszak mindhárom dinasztiája (18–20. dinasztia) itt készítette el sziklasírjait, amelyek falait vallásos szövegek és ábrázolások díszítik. Az előadás a legelső királysírtól, Hatsepszut királynő sírjától kezdve a 18. dinasztia végéig mutatja be, hogyan garantálta az eltemetett király örök életét a sírok felépítése és díszítése.

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpontok: 16:00-16:45, 19:00-19:45

Irsay-Nagy Balázs egyiptológiát és asszíriológiát végzett az ELTE-n, az előbbit Kákosy László, az utóbbit Komoróczy Géza tanítványaként. Részt vett a Kákosy László által vezetett ásatáson (a thébai TT 32-es sír feltárásán). 2005 óta oktat egyiptológiát (és néha asszíriológiát is) az ELTE BTK Ókortudományi Intézetében.

 

► A RUSZISZTIKAI KUTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT PROGRAMJAI

Az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ idén kilencedik alkalommal fog részt venni a Kutatók Éjszakája Programsorozatban. Idén is, ahogy az eddigi években, tematikus csoportba gyűjtöttük interaktív programjainkat, melyek között lesz kerekasztal beszélgetés, "előadásmorzsák" és filmklub-különkiadás is. Programsorozatunk apropóját a járvány adta, címe: "Élet a karantén idején - Kutatók Éjszakája a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központban". Várunk mindenkit, akit érdekel Oroszország múltja, jelene és jövője, történelme, kultúrája és társadalmi viszonyai. 

►LJUDMILA ULICKAJA "CSAK EGY PESTIS"

A kiváló kortárs orosz írónő, Ljudmila Ulickaja könyvei közül idén már a második jelenik meg magyar nyelven. Míg a tavasszal a könyvesboltok polcára került "A lélek testéről" friss írás, addig a most megjelenő "Csak egy pestis" egy fiatalkori zsenge, amit Ulickaja több mint negyven évvel ezelőtt írt egy forgatókönyvíró kurzus felvételijére. A szöveg napjaink járványügyi helyzetében nyert új aktualitást, s benne van szinte minden, ami az utóbbi hónapokban hétköznapjaink részévé vált: maszkviselés, vakcinakészítés, kontaktkutatás... Kerekasztal beszélgetésünkön várunk minden Ulickaja-rajongót, és azokat is, akiket érdekel, mit láthatott előre az írónő 40 évvel ezelőtt napjaink kríziséből.

  •  Interaktív, élő kerekasztal-beszélgetés
  • Időpont: 16:00-17:30

► "KARANTÉNHELYZETEK TÖRTÉNELMI KERESZTMETSZETBEN" - ELŐADÁSMORZSÁK A RUSZISZTIKAI KUTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT MŰHELYÉBŐL

A hagyományokhoz híven a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ programjai közül nem hiányozhatnak a 20-25 perces tudományos ismeretterjesztő "előadásmorzsák", melyek ebben az évben a járvány- és karanténhelyzetek oroszországi történetével foglalkoznak. Szaniszló Orsolya "Harc a halálos kór ellen - a himlő elleni védőoltás megjelenése II. Katalin uralkodásának idején" címmel fog előadást tartani. Szabó Viktor a koronavírus-járvány történelmi elődjének tekintett spanyol nátháról fog beszélni "A XX. század felütése - spanyol nátha orosz földön" címmel. Gyimesi Zsuzsanna a nagy odesszai kolerajárvány témáját járja körül "Ötven évvel ezelőtt - kolera karantén Odesszában 1970-ben" című előadásában. Végül "Testközelben a karantén-lét" címmel kerekasztal beszélgetés kerül megrendezésre a mai tapasztalatokról.

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpont: 18:00-19:30

► RUSZISZTIKAI FILMKLUB KÜLÖNKIADÁS: ODESSZA

Valerij Todorovszkij, a Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendő musical, a "Jampecek" rendezője 2019-ben az 1970-es odesszai kolerajárványról készített filmet "Odessza" címmel. A film fő érdekességét a karantén idején megjelenő családi titkok és társadalmi feszültségek ábrázolása adja. A Ruszisztikai Filmklub Kutatók Éjszakáján megrendezendő különkiadása során erről a filmről fogunk beszélgetni vendégeinkkel. 

  •  Interaktív, élő kerekasztal-beszélgetés
  • Időpont: 20:00-21:30

Az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ idén kilencedik alkalommal fog részt venni a Kutatók Éjszakája Programsorozatban. Idén is, ahogy az eddigi években, tematikus csoportba gyűjtöttük interaktív programjainkat, melyek között lesz kerekasztal beszélgetés, "előadásmorzsák" és filmklub-különkiadás is. Programsorozatunk apropóját a járvány adta, címe: "Élet a karantén idején - Kutatók Éjszakája a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központban". Várunk mindenkit, akit érdekel Oroszország múltja, jelene és jövője, történelme, kultúrája és társadalmi viszonyai.

 

► TREND ÉS TRADÍCIÓ DÉL-KOREÁBAN. ELTÖRLI A HAGYOMÁNYT AZ ÚJDONSÁG?

Előadó: Fajkuszné Kovács Ramóna

Dél-Korea nagyon jó példa a rendszerezett hagyományőrzésre, ugyanakkor az egyik leggyorsabb trendkövető ország is, mindenféle tekintetben, legyen az gasztronómia, zene, divat. A legmeghökkentőbb fuzionált újdonságokkal találkoztunk a koreaiak életében, és mégis, van egy megőrzött, de még nem beporosodott része a mindennapjaiknak, amelyek a régi dolgokat vigyázzák és becsülik.

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpont: 16:00-17:00

Fajkuszné Kovács Ramóna az ELTE BTK Koreai Tanszékén koreai nyelv és kultúra oktatásával foglalkozik. Fontosnak tarja a hagyományos koreai kultúra megértetését koreai szakos hallgatókkal és az egyetemen kívüli érdeklődőkkel is, ezért 2018 óta ismeretterjesztő előadásokat is tart szerte az országban.

 

► RÉSZVÉTELI FILM

Előadó: Müllner András

A program során a részvételi filmezés témáját elemezzük közösen. Ennek során az előadó néhány történeti és jelenkori példával ismerteti meg a közönséget, majd megpróbálunk szimulálni egy részvételi filmes workshopot, melyben egy közös problémát fogalmazunk meg vizuális eszközökkel. Magára a filmezésre nem lesz időnk és terünk, de a közös filmnézésen és tervezésen keresztül van esély arra, hogy ideiglenesen egy filmközösséget alkossunk. 

  • Interaktív, élő előadás és workshop
  • Időpont: 16:00-17:30

Müllner András az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének docense, és a tanszéken működő Minor Média/Kultúra Kutatóközpont vezetője. PhD-fokozatát irodalomtudományokból szerezte (2001). Kutatási területe a magyar neoavantgárd művészet, valamint a vizuális kultúra és a kisebbségek ábrázolása. Ez utóbbihoz kapcsolódik a Romakép Műhely című dokumentumfilm-elemző program, amelyet egyetemi hallgatókkal közösen szervez.

 

► JAPÁN VESZÉLYEZTETETT NYELVEI

Előadó: Hidvégi Zsófia

Sok japán és nyugati fejében él az a tévhit, hogy Japán egy egynyelvű ország. Ennek ellenére az UNESCO 8 veszélyeztetett őshonos nyelvet tart számon a szigeteken. Fennáll a veszély, hogy a nyelvi kisebbségek végleg elvesztik elődeik nyelvét, és teljesen áttérnek a domináns japán nyelv használatára. Az elmúlt évtizedekben viszont a nyelvközösségek újra értékelték a kapcsolatukat a hagyományaikkal, és megszületett az igény a kultúrális és nyelvi revitalizációra.

  • Élőben közvetített előadás
  • Időpont: 17:00-17:30

 

► JAPÁN TETOVÁLÁSOK RÉGEN ÉS MA

Előadó: Hidvégi Zsófia

A japán tetoválások igen hosszú múltra és hagyományra tekintenek vissza. A történelem során viszont változott a céljuk és a megítélésük is a szigetországban. Az előadás célja, hogy felelevenítse a különböző kisebbségek (ainu és okinawai) és szubkultúrák kihalófélben lévő tetoválási hagyományait, és bemutassa a tetoválás szerepét ma Japánban.

  • Élőben közvetített előadás
  • Időpont: 17:30-18:00

Hidvégi Zsófia 2020-tól az ELTE BTK Japán Tanszék oktatója. Kutatási témája a ryūkyūi nyelvek revitalizációja, melynek kapcsán 2016-ban és 2019-ben önálló terepmunkát is végzett.

 

► MI FÁN TEREM A LETT NYELV?

Előadó: Laczházi Aranka

Villám-lettóra kezdőknek, sok érdekességgel Lettországról és a lettekről. 

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpont: 17:00-18:00

Laczházi Aranka az ELTE BTK Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék, valamint a litván minor szak oktatója. Kutatási területei: a modern balti nyelvek kialakulása, a lett és a litván kapcsolatai a régió más nyelveivel. Több kortárs litván és lett szépirodalmi mű fordítója.

 

► ŌTSU E, TOBA E ÉS TÁRSAIK - A KARIKATÚRA SOKSZÍNŰSÉGE JAPÁNBAN

Előadó: Kiss Mónika

A karikatúra, mint műfaj nem ismeretlen, szinte minden ország sajátosságának tekinthető. Japánban 800 éves múltra tekint vissza, rengeteg fajtája kialakult, és a modern popkultúra egyik alapjának számító manga elődjének tekinthető. Előadásomban betekintést nyújtok a japán karikatúrák világába a 12.-től a 19. század végéig.

Olyan műfajokat ismerhetünk meg, amik Japánban kimondottan népszerűvé váltak, mivel nagy hatással voltak korukban a japán emberekre. Megnézzük továbbá azt is, hogy a nyugati kultúra milyen fejlődést hozott a japán karikatúrák világába a 19. század végén.

  • Élőben közvetített előadás
  • Időpont: 17:00-17:45

Kiss Mónika az ELTE BTK Japán szakon doktorált 2018-ban, és még ebben az évben az ELTE Japán Tanszék tanársegédje lett. Fő szakterülete a japán buddhizmus és a buddhista művészet, rendszeresen részt vesz magyar és nemzetközi szakmai konferenciákon. A japán szakon az alapképzésben japán művészetet, japán buddhizmust, japán műfordítást és szakszövegek olvasását, a mesterképzésben japán művészettörténetet tanít. 2019 nyarán három hónapig a tokiói Kokusai Bukkyōgaku Daigakuin Egyetemen volt vendégkutató.

 

► A SZAVAKKAL TÖRTÉNŐ BÁNTALMAZÁS 47 MÓDJA

Előadó: Borbás Gabriella Dóra

Milyen nehezen felismerhető verbális agressziók léteznek, és hogyan tudjuk beazonosítani ezeket? A kutató 47 kategóriát tartalmazó saját rendszerrel dolgozik, melybe olyan típusú nyelvi agressziók is bekerültek, melyeket szinte lehetetlen leleplezni vagy nem szokás leleplezni. Az előadás további kérdései: A verbális agresszió lehet-e nem szándékos, avagy minden esetben szándékos/tudatos? Szubjektív-e annak eldöntése, hogy egy megnyilatkozás verbális agresszió-e, avagy nem? Kérdések feltevésére is nyílik lehetőség.

  • Élőben közvetített előadás
  • Időpontok:18:00-19:00, 20:00-21:00

Dr. Borbás Gabriella Dóra az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének adjunktusa. 2006 óta foglalkozik a kommunikáció gyakorlati kérdéseivel, verbális agresszió tematikájú kutatása 2010 óta zajlik. Kutatása saját korpuszán alapul, mely több mint 2400 óra mélyinterjú anyagát és több mint 1500 oldal esetleírást tartalmaz. Kutatási kérdései: Milyen nem triviálisan felismerhető verbális agressziók léteznek, és hogyan tudjuk beazonosítani ezeket? A verbális agresszió lehet-e nem szándékos, avagy minden esetben szándékos/tudatos?

 

► „MÁR ANYÁM IS ÍGY CSINÁLTA” – AZ ŐSKORI FAZEKASOK NYOMÁBAN

Előadó: Solnay Eszter

A hagyományok és szokások ma is fontos részesei az életünknek, melyeket gyakran anyáink, apáink vagy nagyszüleink tanítanak nekünk. Nem volt ez másképp az őskorban sem, ahol gyakran számtalan tevékenység és mindennapi praktika ismerete hasonló módon öröklődött, például a fazekastudás. Az előadás a régészeti kerámiákon keresztül a hajdan élt közösségek fazekasaihoz kalauzolja el a hallgatóságot, bepillantást engedve a kerámiakészítés folyamatába és az edényformázási hagyományokba, melyek lenyomatai segítenek napjaink régészeinek megismerni a sokezer éves közösségek világát.

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpont: 18:00-18:45

Solnay Eszter végzős mesterszakos régészhallgató, kutatási területe a kora-középső rézkori kerámiák készítéstechnológiai vizsgálata.

 

► MI FÁN TEREM A LITVÁN NYELV?

Előadó: Aurelija Meškerevičiūtė

Litván nyelvóra kezdőknek sok érdekességgel Litvániáról és a litvánokról.

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpont:18:00-19:00

Aurelija Meškerevičiūtė a Vilniusi Egyetemen végzett litván nyelv és irodalom, valamint alkalmazott nyelvészet szakon. Jelenleg az ELTE BTK litván anyanyelvi lektora.

 

► FORDÍTÁS-FERDÍTÉS

Előadó: Kutasy Mercédesz

A kubai Guillermo Cabrera Infante Trükkös tigristriója apropóján latin-amerikai irodalmi művek fordításáról beszélgetünk, és lehet, hogy fordítunk is egy kicsit. 

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpont:18:00-19:00

Kutasy Mercédesz művészettörténész, az ELTE BTK Spanyol Tanszékének oktatója, műfordító, aki többek között Roberto Bolaño, Javier Marías és Guillermo Cabrera Infante műveit fordította. Háromszor részesült Babits Mihály műfordítói ösztöndíjban, és három évig Kállai Ernő műkritikusi ösztöndíjban.

 

► RÓLAD SZÓL A SZAKDOLGOZAT

Előadó: Hetényi Zsuzsa

A hallgató életében elkerülhetetlenül beköszönt a szakdolgozat vagy diplomamunka témaválasztásának ideje, akár BA, akár MA szinten jár egyetemre, de a PhD disszertáció tervezése sem egyszerű. Hogyan válasszunk témát, témavezetőt és formát? Hogyan, és főképpen mikor fogjunk neki? Mennyi energiát fektessünk bele? A workshop egyszerre kíván tapasztalatcsere, ötletbörze és útmutató lenni.

  • Interaktív, élő előadás és workshop
  • Időpont:19:00-20:30

Hetényi Zsuzsa az ELTE BTK Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék egyetemi tanára, számos könyv és cikk szerzője, műfordító, több mint negyven éve tanít irodalmat. Meggyőződése, hogy a tanulás személyes folyamat, a tanulói Énről szól, a szakdolgozat pedig csak az egyik olyan szabályzott forma, amelynek értelmes megtöltése egyéni kihívásként jobb élményt és eredményt hoz.

 

► JÁRVÁNYOKKAL SZEMBENI VÉDEKEZÉS A VAKCINÁK KORA ELŐTT

Előadó: Vadas András

A középkorban és a kora újkorban a járványok a mindennapi élet részét képezték. Vakcinák híján ugyanakkor a járványok kezelésének a 20-21. században megszokottól eltérő formáit kellett használni. A 2020. évi COVID-19 koronavírus járvány ugyanakkor annyiban hasonlít a középkori és kora újkori megbetegedés-hullámokhoz, hogy egyelőre nem rendelkezünk vele szemben hatásos vakcinával. A mostani járvány idején használt védekezési módok ennek megfelelően nem térnek el radikálisan attól, amit például a pestisek idején alkalmaztak. Az előadás azt mutatja be, miként védekeztek a modern kort megelőzően a járványokkal szemben Nyugat-Európában és Magyarországon.

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpont:19:00-20:00

Vadas András az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék adjunktusa. Kutatási területe a középkor és a kora újkor környezettörténete.

 

► FORDULÓPONTOK: A KOREAI TÖRTÉNELEM MEGHATÁROZÓ ESEMÉNYEI

Előadó: Nguyen Krisztina

A rövid előadás során az érdeklődők betekintést nyerhetnek néhány kiemelt jelentőségű történelmi eseménybe, amelyek alapjaiban formálták a Koreai-félsziget múltját és jelenét. A történelmi időutazás alatt videós tartalmak és képek segítségével tekintjük át a koreai történelem meghatározó eseményeit.  

  • Élőben közvetített előadás
  • Időpont:19:00-20:00

Nguyen Krisztina az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Koreanisztika Doktori Programjának doktorandusza, és az ELTE BTK Koreai Tanszékének oktatója, ahol koreai nyelvet és koreai történelmet oktat. Főbb kutatási területe a koreai mint idegen nyelv és koreai kultúra oktatása. 

 

► AZ ELTŰNT PARADIGMA NYOMÁBAN: GYARMATHI SÁMUEL ÉS A KORAI NYELVHASONLÍTÁS

Előadó: Vladár Zsuzsa

Úgy tartják, hogy a magyar nyelv finnugor rokonságát a XVIII. század végén két nagy munka alapozta meg: Sajnovics János Demonstratiója (1770) és Gyarmathi Sámuel Affinitasa. De vajon valóban a nyelvrokonságról szól mind a két munka? Miért dicséri Gyarmathi a magyar nyelv keleti irányú hasonlítását is? Mi köze a címben levő affinitásnak a kémiához? Újraolvasás és egy eltűnt tudományos paradigma nyomai, avagy: hogyan építjük fel visszafelé a nyelvtudomány történetét?

  • Élőben közvetített előadás
  • Időpont:19:00-19:20

 Vladár Zsuzsa az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének docense. Kutatási területe a magyar nyelvtudomány története, főként a latinul írt régi grammatikák és nyelvhasonlító munkák, amelyeket sorozatban fordított és kommentált.

 

► AZ ÚJASSZÍR BIRODALOM FŐMÉLTÓSÁGAI

Előadó: Vér Ádám

A mintegy 300 évig fennálló Újasszír Birodalom (Kr. e. 911–612) mind az államalakulat mérete, mind tartóssága tekintetében páratlan volt az ókori Mezopotámia történetében. Az addig ismert legnagyobb birodalom irányítását a mezopotámiai hagyományban gyökerező kifinomult adminisztratív eljárások tették lehetővé, illetve az ezeket alkalmazni és megújítani képes képzett hivatalnokok munkája. Ez utóbbi aspektus tekintetében az asszír adminisztráció új metódusait fejlesztette ki a hivatalnokok rekrutációjának, képzésének és a hivatalnoki munka szervezésének. Ezek a módszerek túlélték az Asszír Birodalmat, és az ókori Kelet későbbi birodalmi szervezeteiben rendre megjelentek. Előadásomban a birodalom vezérkarát, az asszír főméltóságok személyét és katonai-politikai tevékenységét, valamint az uralkodóhoz fűződő viszonyát mutatom be.

  • Interaktív, élő előadás
  • Időpont:20:00-21:00

Vér Ádám, az ELTE BTK Ókortudományi Intézet Vallástudományi Tanszékének adjunktusa, az Ókor folyóirat szerkesztője. Fő kutatási területe az ókori Kelet, azon belül az Újasszír Birodalom kultúr- és vallástörténete. 

 

ONLINE VISSZANÉZHETŐ ELŐADÁSOK:

► NYELVJÁRÁSOK AZ INTERNETEN

Előadó: Bárth János

A magyar nyelvjárások atlasza mindmáig a legteljesebb, legátfogóbb adattára a magyar nyelv regionalizmusainak, területi sajátosságainak. Az atlasz elektronikus feldolgozásáról, internetes változatának elkészítéséről, az Online Nyelvatlasz funkcióiról és tanulságairól szól az előadás.

Bárth János az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológai Tanszékének adjunktusa. Főbb kutatási területei: névtan, helynévkutatás, dialektológia, nyelvföldrajz, névföldrajz. Jelenleg egy online nyelvatlasz publikálásán dolgozik.

 

► SIKERESEN AZ ELSŐ RANDIN? TIPPEK ÉS TRÜKKÖK VS. A NYELVI VALÓSÁG

Előadó: Bencze Norbert

„Nem olyan könnyű ez az ismerkedés” – hallhatjuk gyakran társat kereső barátainktól, munkatársainktól. Az internetes portálok és videócsatornák sokféle tippet, trükköt, technikát osztanak meg arról, hogyan lehetünk sikeresek az első randin. Előadásomban ezekből a tanácsokból mutatok be egy válogatást, és vetem össze azokat villámrandikon rögzített szövegekből leszűrhető, a nyelvi diskurzusra vonatkozó eredményekkel. Hogyan zajlik a megismerkedés, van-e általánosan
bevált recept? – a tanácsadó cikkek azt sugallják, igen, de mi azért kételkedünk…

Bencze Norbert, az ELTE BTK Alkalmazott nyelvészet doktori programjának harmadéves doktorandusza. Doktori témája az "Élőnyelvi diskurzusok elemzése és felhasználásuk lehetőségei a magyar mint idegen nyelv oktatásában". Kutatásai során egy villámrandikorpusz építésén dolgozik, mely segítségével valódi szituációban vizsgálhatóak a megismerkedés, az első találkozás, valamint általában a nyelvi diskurzus jellemzői. Az eredmények nemcsak a megismeréskedési szituációk megértésében segíthetnek, hanem azoknak a nyelvórán való bemutatásához is kiindulópontot jelenthetnek.

 

► KÉPREGÉNYEKBŐL AZ EDO-KORI JAPÁN MINDENNAPOK 

Előadó: Csendom Andrea

Egy népszerű japán irodalmi, képregény-stílusú műfaj, a  kibyōshi képi és szöveges társadalomábrázolásai kapcsán az Edo-kor közepének (1700-as évek vége) életmódjába, értékszemléletébe kaphatnak betekintőt. A modern japán szokások, ételek, a hagyományos öltözködés alapjai mind ebben az időszakban nyerték el későbbi társadalmi helyüket. Mivel minden oldalán ukiyo-e mesterek által készített képekkel illusztrált, a kibyōshi műfaja hűen visszatükrözi az egykorú társadalmat. Az élethű illusztrációk és a beszélt stílusban lejegyzett szöveg forrásértéke alkalmassá teszi a műfajt arra, hogy feltárjunk belőle különböző kulturális elemeket.  Az előadás során szó lesz többek között a korabeli divatról, a szórakozási formákról, a vérbeli edóiak értékrendjéről. A képi elemek tárgyalása mellett felolvasásra kerül majd néhány rövid részlet az évvégén kiadásra szánt Kinkin szenszei álmától a jó és rossz lelkek küzdelméig. Három edói kibjósi a XVIII. század végéről (Ráció kiadó) című fordításkötetben közlendő három remekműből.

Csendom Andrea 2020-ban adta be doktori disszertációját az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Japanológia programján. Kutatási területe a japán kora-újkor gondolkodástörténete, amelyet népszerű irodalmi műfajok és egyéb írott források összehasonlítása alapján igyekszik feltárni.

 

► HAIGA - A FESTMÉNY, HAIKU ÉS KALLIGRÁFIA KOMBINÁCIÓJA

Előadó: Czifra Adrienn

Az előadáson a japán haigákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, melyek egy alkotásban ötvözik a festményt, a kalligráfiát és a verset. Bár a 16–17. században népszerűvé váló haigákat még tusfestéssel alkották meg a haikuköltők, a művekhez manapság sokszor fotókat használnak, vagy számítógépen készítik el. Az előadás során az Edo-korszak haigáihoz visszanyúlva, a legszebb, legérdekesebb műveken keresztül vizsgáljuk meg a haigaművészet sajátosságait. 

Czifra Adrienn az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, kutatási területe a japán haikuköltészet. 2012 óta a Magyar–Japán Baráti Társaság Haiku Klubjának főtitkára, illetve főszervezője a 2014-től évente megrendezett Magyar Haikunapnak. 2019-től a Magyar–Japán Baráti Társaság vezetőségi tagja. Tanulmányai, novellái, versfordításai és saját haikui folyamatosan jelennek meg. Fordításkötetei: Nacume Szószeki: 120 haiku (Napkút, 2019) és Maszaoka Siki: 120 haiku (Napkút, 2020).

 

►  ÚJKŐKORI KENTAUROK: TUDOMÁNY ÉS SCI-FI

Előadó: Füzesi András

A félig ember, félig állat alakokat formáló szobrok látványos és unikális leletei a magyarországi neolitikumnak. A "kentaur" megjelölés félrevezetésekre adott okot a régészettudomány bizonyos köreiben. Ugyanakkor az impozáns leletcsoportról vajmi keveset tudunk. Az előadás azt a folyamatot járja végig és körül, hogyan hatol be a tudomány egy ismeretlen kérdés mélységeibe. Elmélet, módszer, gyakorlat - de hol van a megismerés határa?

Füzesi András az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének őskoros kutatója. Jelenleg a neolitikus táj és az egykori társadalom kapcsolatait kutatja Északkelet-Magyarországon. Vizsgálataiban a táj, mint az emberi tevékenységek sorozatának eredménye és a szociális-kulturális-gazdasági folyamatok keretrendszere jelenik meg, vagyis jóval több, mint egy szép látkép: a táj és az emberi közösségek (pozitív és negatív értelemben is) egymást átható fejlődése az emberi történelem meghatározó része.

 

► A "KÍNAI KÉZ"-TŐL AZ "ÜRES KÉZ"-IG: AZ OKINAWAI KARATE KÍNAI GYÖKEREI

Előadó: Gottner Richárd

Ha valaki japán harcművészetekről beszél, mindannyiunknak először a karate jut eszébe. Ám mi van, ha azt mondom, a karate egyáltalán nem japán? Az eredetileg Okinawa szigetéről származó, pusztakezes harcművészetre nagy hatást gyakorolt a kínai kung fu, mind technikai mind pedig történelmi szempontból. Előadásomban ezeket a kínai forrásokat mutatom be röviden, honnan származnak, illetve hol találhatjuk meg olyan mesterek munkásságában, mint Funakoshi Gichin vagy Miyagi Chojun.

Gottner Richárd az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Japán filológia programjának elsőéves doktorandusza, az ELTE Konfuciusz Intézet adminisztrációs munkatársa. Kutatási területei a japán harcművészetek, azok nyelvészeti, filológiai kérdései és történelme.

 

► MAGYARSÁGKUTATÁS A SELYEMÚTON: GRÓF ZICHY JENŐ RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNYÉNEK KALANDOS TÖRTÉNETE

Előadó: Hoppál Krisztina Kinga

Gróf Zichy Jenő a 19. század alkonyán három nagyszabású expedíciót indított a Kaukázusba, valamint Közép- és Kelet-Ázsiába, melyeknek elsődleges célja a magyarság gyökereinek kutatása volt. Nem csoda hát, hogy útjai során a régészet kiemelten fontos szerepet játszott, s mind a gróf, mind útitársai törekedtek minden korszak leleteinek minél teljesebb összegyűjtésére. A jelenleg a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményét gazdagító régészeti leletek teljes komplexitásukban a mai napig nem kerültek feldolgozásra.

Vizsgálatukat, adatbázisba rendezésük a Hopp Múzeum és az orosz akadémia együttműködésének eredményeként, a Szépművészeti Múzeum intézményi hátterével kezdődhetett meg, míg a tárgyak meghatározásához szükséges kutatások az ÚNKP Bolyai+ ösztöndíj keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Távol-keleti Intézetében folytak, melyek eredményei először kerülnek széles körben bemutatásra. Előadásom során tehát a magyarság eredetét kutató tudós utazók korába invitálom a kedves érdeklődőket, s mutatom be a Zichy-gyűjtemény kalandos történetét, valamint az expedíciók régészeti vonatkozású részleteit.

Hoppál Krisztina régész, az MTA–ELTE–SZTE Selyemút Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, 2019 és 2020 között az ELTE BTK Távol-keleti Intézetében posztdoktori ösztöndíjas. Kutatási területe a Római Birodalom távol-keleti kapcsolatai, Kína és az indo-maláj szigetvilág, a Han-dinasztia, a Három királyság és az Északi és déli dinasztiák régészete, valamint interkulturális kapcsolatok régészeti aspektusból.

 

► KOREAI TANSZÉK MAGYARORSZÁGON

Előadó: Jin Kyoung ae

Az előadása az ELTE Koreai Tanszék munkáját mutatja be.

Jin Kyoung ae 2019 óta a z ELTE Koreai Tanszék anyanyelvi lektora.

 

► „OTTHON MINDIG VILÁGÍTANI FOG NEKED EGY LÁMPA” A MAGYARORSZÁGI KÍNAI BEVÁNDORLÓK OTTHONKÉPE

Előadó: Knyihár Eszter

Az otthon egy olyan szubjektív fogalom, ami mindenkinek mást jelent. Valakinek élettér: egy utca és házszám, valakinek a család az otthon, valaki a szülőfaluját vagy a származási országát nevezi otthonnak, és valaki elvontabb fogalmakkal írja azt le, így: kandalló melege, az otthon ízei vagy a bútorok jellegzetes illata. Mindenkinek van otthona, mindenki jön valahonnan, és pozitív otthonkép esetén, vágyik vissza valahova. Egy olyan komplex jelenség ez, ami a személyes tapasztalatok, a különböző életszakaszok és a migrációs folyamatok alkalmával további jelentésekkel bővül. Az előadásban a migráns otthon fogalmával, a magyarországi kínai bevándorlók otthonképével kívánunk foglalkozni.

Knyihár Eszter az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Sinológia Doktori  Programjának hallgatója. Az ELTE Koreai szakán szerzett alapszakos diplomát (2013), majd tanulmányait Pekingben folytatta. Kutatói munkájának fókuszában a magyarországi kínaiak állnak.

 

► BESKATULYÁZVA - AUTISZTIKUS NARRATÍVÁK NYELVÉSZ SZEMMEL

Előadó: Maronics Lilla

Az előadáson az autizmus spektrumzavarok nyelvtudományi vizsgálatának egy nem mindennapi metszetébe nyerhetünk bepillantást, amelyben a fogyatékosságtudományi, orvosi és társadalmi szempontok, narratívák, fogalmak egymással vetélkedve, egymást áthatva alakítják az autizmus szakmai diskurzusközösségeinek nyelvhasználatát, s vele együtt az autizmusról kialakult nézeteinket is. Mi is tulajdonképpen az autizmus? Fejlődési zavar, fogyatékosság, neurális másság? Modellek, paradigmák, spektrumszemlélet, patológia és neurodiverzitás: kommunikációs célok menti differenciálódás és terminológiai zűrzavar kerül a nyelvészeti kutatás középpontjába.

Maronics Lilla az ELTE BTK magyar szak hallgatója, jelenleg az ELTE BTK Alkalmazott nyelvészeti diákműhelyében tevékenykedik.

 

► HOGYAN KÉSZÜL A NYELVULTRAHANGOS VIZSGÁLAT?

Közreműködnek az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport tagjai

A videóban bemutatjuk, hogy mire szolgál a nyelvultrahang, és hogyan készül a vizsgálat. Milyen tudományos kérdések vizsgálhatók a nyelvultrahang segítségével? Mit teszünk azért, hogy ne mozogjon az ultrahangfej? Hogyan lehet feldolgozni az elkészült felvételeket, és hogyan lesz belőlük adat? Az adatokból hogyan és mire lehet következtetni? Hol hasznosíthatók az eredmények?

Közreműködnek: Markó Alexandra, Csapó Tamás Gábor, Deme Andrea, Gráczi Tekla Etelka, Juhász Kornélia

A beszéd olyan tevékenység, amelyet folyton végzünk, mégis keveset tudunk arról, hogy hogyan működik. A beszéd vizsgálatával, kísérleti alapú leírásával foglalkoznak a fonetikusok. Az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport tagjai olyan fonetikusok, akik az artikulációs szervek beszéd közbeni mozgását vizsgálják erre alkalmas eszközök segítségével. Ezek egyike a nyelvultrahang, amely a nyelv felszínét teszi láthatóvá. A kutatócsoport tagjai a fonetika tudományterületeit mutatják be, és a nyelvultrahangos vizsgálatokból adnak ízelítőt a Kutatók Éjszakáján.

 

► HÁROM RÉGI MAGYAR GRAMMATIKA, AVAGY NYELVTANOK KAZINCZYÉK ELŐTT

Előadó: Sipos Cintia

1610-ben megjelenik az első, mondattant is tartalmazó magyar nyelvtan: Szenczi Molnár Alberttől az Új magyar grammatika két könyvben. Még a században megjelenik két további nyelvtan, Pereszlényi Páltól A magyar nyelv grammatikája (1682) és Kövesdi Páltól A magyar nyelv alapjai (1686). Mindkét szerző felhasználta forrásként Szenczi nyelvtanát. Milyenek ezek a nyelvtanok, milyen a felépítésük, a szemléletmódjuk, milyen céllal írták őket? Az előadás célja a három nyelvtant bemutatni, szemezgetni belőlük.

Sipos Cintia 5 éven keresztül volt az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék hallgatója, előbb a nyelvmentor specializáció, majd az alkalmazott nyelvészet mesterszak keretein belül, idén diplomázott alkalmazott nyelvészet mesterszakon.

 

► ONLINE KÍNAI NYELVTANÍTÁS 

Előadó: Simonné Tar Viktória

Az utóbbi időben számos diák és tanár tapasztalta meg az online oktatás előnyeit és hátrányait - különösen a nyelvet tanulók, oktatók. Hogyan tartsuk fent a diák érdeklődését? Hogyan kérjük számon a tanultakat? Előadásomban a saját tapasztalatimat osztom meg az érdeklődökkel, milyen eszközöket, módszertant alkalmazok az online becsatlakozóknál. 

Simonné Tar Viktória sinológus, hat éve foglalkozik a kínai nyelvvel és kultúrával. 2020-ban végzett az ELTE BTK sinológia szakán végzett, azóta tanárként tevékenykedik.

 

► SZINGAPÚR: ÁZSIA SVÁJCA

Előadó: Orosz Gábor Tamás

Miért maradt Szingapúr semleges ország Délkelet Ázsiában? Mi történne, ha esetleg Szingapúr valamelyik nagyhatalom mellé állna? Az elmúlt 5 év alatt 2 történelmi jelentőségű csúcstalálkozóra is sor került Szingapúrban, melyeket ismertetni fogok röviden azoknak fontosságáról és érdekességeiről. 

Orosz Gábor Tamás a Kelet Ázsia mesterszak hallgatója a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 2020-ban szerzett diplomát az ELTE BTK Kínai szakán. Az ELTE előtt Dél-Kínában dolgozott, mint angol tanár, ahol mélyebben megismerhette a kínai kultúrát és vendégszeretet. Jelenlegi érdeklődési köre a modern Kínára és Délkelet-Ázsiára, főleg Szingapúrra koncentrálódik. 

 

► AMI A NÉMASÁGON TÚL VAN - A REJTETT KERESZTÉNYEK MEGEMLÉKEZŐ SZERTARTÁSAI

Előadó: Pataki-Tóth Angelika

Jelen előadásomban a japán vallási világ ezen különös szegletének általános bemutatását szeretném meghaladni azzal, hogy a megemlékezésekről beszélek, kiemelve azon szertartásokat, melyek célja az ősökről, elhunytakról való megemlékezés, valamint a tisztelet és gondoskodás kifejezésre juttatása. A japán kereszténységnek meglehetősen ambivalens a kapcsolata az ilyen szertartásokkal: nem csak a keresztény felekezetek alkotnak erről eltérő véleményeket, még a kifejezetten a japán igények által életre hívott ún. belsős keresztény mozgalmak állásfoglalása is lehet eltérő a témában. Az előadásban arra is kitérek, mindez hogyan hozható összefüggésbe a rejtett kereszténységgel.

Pataki-Tóth Angelika az ELTE BTK harmadéves PhD hallgatója. Kutatásai a mai japán keresztény gyülekezetek, a keresztény misszió problémáival foglalkoznak. Disszertációjában arra keresi a választ, hogy a számos hátráltató tényező ellenére milyen okból döntenek a japán emberek a keresztény vallás követése mellett, illetve mi lenne az a megoldás, amivel sikerülne növelni a japán keresztény hívek egyre csökkenő számát.

106 megtekintés Visites

kedvel

Előadások
Nincs jogosultsága a megtekintéshez, illetve megjegyzés írásához.Kérjük, jelentkezzen be.

Javasolt események

pén.,

dec.

11

Adventi est