Fordítás, ferdítés
Salát Gergely ad elő az ELTE Konfuciusz Intézet "Ezerararcú Kína" sorozatában.
Kínai verseket már Arany János is fordított magyarra, de igazán divatossá Magyarországon a kínai költészet az 1930-as években, Kosztolányi Dezső műfordításai révén vált. Ezt követően a 20. század legjobb költői ültettek át kínai verseket magyarra, volt, aki közvetítő nyelvből, s volt, aki sinológusok által készített nyersfordítások segítségével. A versfordítás minden nyelv viszonylatában számos problémát okoz, s különösen így van ez a kínai költeményekkel, hiszen a kínai teljesen más logikát követ, mint bármely más nyelv, ráadásul a kínai költészet rengeteg formai kötöttséggel rendelkezik. Az előadásban azt vázoljuk, hogy milyen olyan sajátosságai vannak a kínai verseknek, amelyek megnehezítik a fordítást, s hogy milyen eszközökkel lehet élni, hogy a fordító valahogy mégiscsak megoldja a lehetetlent, egy-egy kínai vers magyarra ültetését.
Az ELTE Konfuciusz Intézet "Ezerarcú Kína" sorozatában ez alkalommal Salát Gergely, a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője, az ELTE BTK Kínai Tanszékének egyetemi docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója tart előadást a kínai versfordítás problémáiról.
Az online előadáshoz az alábbi linken lehet csatlakozni. (Meeting ID: 871 1016 9427 Belépőkód: 057304)
ELTE Diplomás
