Vissza a hírekhez
Következő cikk Korábbi cikk

A világ élvonalában az ELTE kutatója

Kitüntetések

-

2019.11.08

Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal kémikus azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Szerinte az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú, és más szakokra is igaz, hogy ha valaki jó eredményekkel végez, motivált, érdeklődő és beszél angolul, akkor két kézzel kapkodnak érte külföldön is. Interjú.

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) legrangosabb, fiatal kutatóknak kiírt alapkutatási pályázatán támogatásra érdemesnek ítélték Mátyus Edit, az ELTE TTK Kémiai Intézet kutatójának témáját. Az általa elnyert ERC Starting Grant – amellyel minden évben azokat a kiváló európai kutatókat támogatják, akik már jelentős eredményeket értek el szakterületükön – másfél millió eurós támogatást jelent öt évre. A Kémiai Intézet adjunktusa kis molekulák precíziós vizsgálatát végezheti a POLYQUANT projekt keretében. A fő cél olyan elmélet- és módszerfejlesztés, amelyekkel értelmezhetővé válnak a jelenleg egyre részletesebb és pontosabb kísérleti eredmények.

Most először pályázott ERC Starting Grantre. Meglepődött, hogy elsőre elnyerte?
Reménykedtem benne, bár inkább arra készültem, hogy a legközelebbi kiírásban hogyan tudnám tovább javítani a pályázatom, mit mondanék majd másképp az interjún. Szerencsére jobban alakultak a dolgok, és most nem az újraírással töltöm az időmet, hanem a projekt előkészítésével. A napokban zajlik a projektszerződés aláírása.

Mennyi időre szól a támogatás?
A másfél millió euró, azaz körülbelül félmilliárd forint öt évre szól. Ebből már egy nagyobb kutatócsoportot lehet működtetni.

Itthon alapít kutatócsoportot? Az ERC granteket elnyerő kutatókért versengenek az európai egyetemek és kutatóhelyek. Ön például korábban dolgozott az ETH Zürichben és a Cambridge University-n, amelyek az élvonalban vannak az ERC-rangsorban is.
Igen, az ELTE-n tervezem a projekt megvalósítását, bár meg kellett fontolnom más lehetőségeket is, mert nagyon lassan indult el az előkészítés az egyetemen. Végül az ELTE jó ajánlatot tett a megvalósítási feltételek biztosítására, így az egyetemen tudok maradni.

Több évnyi külföldi kutatás alatt tudatosultak bennem az itthoni munka előnyei is.

Mit gondol, Budapesten is ugyanolyan eredményesen tud majd dolgozni, mint ha egy neves, jól felszerelt külföldi egyetemen kutatna?
Igen, az elméleti kémia területén versenyképes lehet egy itthoni kutatócsoport is. Az ELTE hagyományosan erős ezen a területen, nagyon jó csoportok voltak korábban is az egyetemen. Az elméleti kutatások kevésbé költségintenzívek, nem annyira meredeken skálázódnak az eredmények attól függően, hogy hány milliárd forint befektetése történik eszközökbe, műszerekbe, szuperszámítógépekbe.

Mennyire alakította át az ön kutatási területét az adatbányászat és a mesterséges intelligencia?
Az adatbányászat a mi kutatásainkban még nem annyira fontos, de mi is nagy teljesítményű számítógépekkel dolgozunk. A most elnyert összegből ilyen gépeket is fogunk vásárolni. Lehetne gépidőt is igényelni, de ez egyelőre nem éri meg nekünk. Az itthoni kapacitásokat kisebb mértékben már használjuk, de ezeknek a paraméterei nem pontosan olyanok, amilyenekre nekünk szükségünk van. Az új, saját használatú gépek lehetővé teszik az ötleteink gyors, hatékony kipróbálását.

Bemutatná röviden a kutatási területét úgy, hogy azt bárki megértse az ELTE közösségéből, bármelyik karon is dolgozik vagy tanul?
Molekulákkal foglalkozunk, ezért hívom magam kémikusnak. A molekulák elméleti leírása érdekel bennünket, ebben szeretnénk minél pontosabb eredményeket elérni. A kísérleti eszközök rohamosan fejlődnek, ezért a kísérletek egyre részletesebb adathalmazokat nyújtanak számunkra. A probléma az, hogy jelenleg egy pont után nem értjük, amit látunk. Mi ezen szeretnénk változtatni:

elméleti kereteket kell kidolgozni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az adatokat,

és így az eddigieknél is részletesebb képet kaphassunk az anyag legmélyebb szerkezetéről.

Itt tehát a molekulák szerkezetéről van szó?
Energiaspektrumot nézünk, a molekulák szerkezetét és dinamikáját vizsgáljuk. Egy molekula állandó mozgásban van, folyamatosan változik benne az elektronok, protonok, fotonok állapota. Itt érnek össze a kutatásaink a fizikával. Biztosan sokan hallottak a CERN-ben zajló részecskefizikai kísérletekről, ahol az anyag belső szerkezetét vizsgálják nagyenergiás folyamatokban. A mi kutatásainkra úgy lehet gondolni, hogy az anyag alapvető tulajdonságait vizsgáljuk a kisenergiás tartományban. Szerencsés esetben ez a két irány valahol össze fog majd érni.

Kis energiákon hogyan lehet ezt vizsgálni? Ez a spektroszkópiai módszerek fejlődése miatt lehetséges?
Igen. Például egyre pontosabb órák állnak rendelkezésre, és ezekhez hangolják a spektroszkópiai méréseket. Minél stabilabb az órajel, annál nagyobb felbontást tudunk elérni, és annál precízebb adatokat kapunk. És mint mondtam, nem értjük azt, amit látunk. Egyelőre senki nem érti. Lehetséges például, hogy egy nagyon nagy felbontású spektrumban a kvantumgravitációra utaló jeleket láthatnánk, de egyelőre senki nem tudja, hogy ehhez mit kellene nézni pontosan.

Mi lesz az ERC támogatásával zajló kutatások célja?
Olyan elmélet- és módszerfejlesztés, amelyekkel jobban értjük majd a kísérleti eredményeket. A molekulákra alkalmazott jelenlegi elméleti-számításos módszerek – amelyeket például a gyógyszertervezésben használnak – nagyságrendekkel elmaradnak az elmúlt tíz év kísérleti fejlődésétől. Jó néhány alapvető, nyitott kérdést kell tudnunk megválaszolni, hogy utolérjük a kísérleti pontosságot.

Akkor ez igazi alapkutatás?
Igen, a molekulafizika területén. A molekulafizika egyébként egy régi kutatási terület, amely az előbbiekben említett kísérleti fejlődés miatt reneszánszát éli.

Kijelenthető, hogy az Önök kutatásai a világ élvonalában vannak, és egyelőre nem sokan foglalkoznak vele a világon?
Nagyon kevesen dolgoznak még ezen a területen. A pályázatomat kilencen bírálták, és többen kiemelték a téma egyediségét.

Kiket tekint mentorának az ELTE-n?
Császár Attila csoportjában dolgoztam a doktori kutatásaim során, mentorként mindenképpen őt említeném. Utána több évet töltöttem külföldön, ami meghatározó volt a szakmai pályafutásomban.

Külföldön a világ élvonalában lévő intézményekben dolgozott, már említettük az ETH Zürichet – amely a világ vezető kutatóhelye molekulaspektroszkópiában – és a Cambridge University-t. Hogyan került ezekre az elit kutatóhelyekre, mekkora ugrás volt ez az ELTE-ről?
Az ELTE elméleti kémikus közegéből egyenes út vezetett ezekbe az intézményekbe. 2009 májusára készült el a doktori disszertációm, és tudtam, hogy jó pár hónapig tart, míg elbírálják. Azon gondolkodtam, hogyan tudnám ezt az időszakot a legjobban kihasználni. Beadtam egy pályázatot, és azt a nyarat Princeton University-n töltöttem, ahol kvantumkontrollal foglalkoztam. Ez alatt kerültem kapcsolatba a zürichiekkel, akik bíztattak, hogy hozzájuk is adjak be egy pályázatot. Így nyertem egy egyéni ösztöndíjat az ETH Zürichre, ahol 2010 januárjában kezdtem dolgozni. Ez egy nagyon jó időszak volt: kinyílt előttem a világ, pár hónap leforgása alatt találkozhattam a szakma vezető kutatóival. Állandóan előadásokra, szemináriumokra jártam, bevontak az oktatásba is, így sokszor csak éjszakánként és hétvégeken tudtam kutatni.

Hogy bírta ezt a tempót, elegendő volt hozzá az ELTE-n szerzett tudás?
Igen, nagyon jó alapokkal indultam. Nemcsak a doktori képzés során szerzett tapasztalataimat tudtam kamatoztatni, hanem volt, hogy elővettem az egyetemi jegyzeteimet is. Mint már mondtam,

az ELTE-n nagyon jó az elméleti képzés, ezt jó lenne megtartani, sőt erősíteni a jövőben.

Megvan az az oktatói gárda, amely világszínvonalú ismereteket tud átadni.

Ennek látványos bizonyítéka az ön ERC Starting Grantje. Mennyire tudnak erről a diákok a TTK Kémiai Intézetében? Milyen gyakran találkozik a hallgatókkal?
Az elmúlt években viszonylag keveset tanítottam BSc és MSc szinten, mert 2016-ban elnyertem egy nagyobb pályázatot a Swiss National Science Foundationtől egy új kutatócsoport felépítésére az ELTE-n. Ahhoz, hogy ez a Molekuláris Kvantumdinamika kutatócsoport el tudjon indulni, elsősorban a doktori szintű oktatásra koncentráltam. A kutatócsoportban jelenleg öten vagyunk, és most már lenne kapacitásunk fiatalabb, motivált és tehetséges hallgatókat is bevonni a kutatásba.

Mátyus Edit kutatócsoportja az ELTE TTK Kémiai Intézetében. A hátsó sorban balról jobbra: Ferenc Dávid, Gustavo Avila, Alberto Martin. Az első sorban balról jobbra: Valovics Ágnes, Mátyus Edit. A csoportba hallgatók jelentkezését is várják.

Ha én most egyetemi hallgató lennék, nagyon vonzó lenne számomra, hogy a világ élvonalába tartozó kutatásokba lehet bekapcsolódni az ELTE-n. Ez lehet üzenet azoknak a kiváló középiskolás diákoknak is, akik közül sajnos egyre többen mennek el külföldi egyetemekre közvetlenül az érettségi után?
Én az Apáczaiba jártam, és igen, hallottam, hogy fél osztályok mennek külföldre. Az egészen bizonyos, hogy a tudományban menni kell: meg kell ismerni más csoportokat, kapcsolatrendszert kell építeni. Ebből a szempontból fontos a doktori fokozatszerzést követő időszak, amikor a kutató már önálló, és elmegy világot látni. Ha az előző, doktoranduszi időszakot nézzük, akkor alapvetően a témától függ, hogy itthon tud-e maradni valaki. Ha olyan téma érdekli, amelyhez nem talál itthon csoportot és az adott kutatási területen akár a világ élvonalába tartozó témavezetőt, akkor ezt külföldön kell megpróbálni. Hogy BSc és MSc szinten érdemes-e külföldre menni, az már nem ilyen egyértelmű. A magyar egyetemek annyival nem gyengébbek az egyetemi alapképzés tekintetében, és

itthon is vannak kiváló szellemi műhelyek és oktatók, ahonnan inspirációt lehet nyerni.

Lehet, hogy jobban hangzik, ha valaki egy külföldi topegyetemen szerez diplomát, de szerintem nem elsősorban BSc és MSc szinten dől el a dolog, hanem később, a PhD és a posztdoktori időszakban. Nem akarok lebeszélni senkit, és ez mindenkinek a saját döntése – illetve a család döntése –, de hitelt felvenni ezért szerintem nem érdemes. Egy itthon tanuló, végzős MSc hallgatóért két kézzel fognak kapkodni.

Hol?
Mindenhol. Külföldi elitegyetemeken is. Ha jó eredményekkel végez az ELTE-n, motivált, érdeklődő és jól beszél angolul, akárhová mehet.

Miben kellene változnia, fejlődnie az ELTE-nek?
Az ELTE hatalmas intézmény, ezért én inkább csak a Természettudományi Karról mondanék néhány gondolatot. Az ELTE TTK-n van egy élő, unikális közeg az alapkutatások műveléséhez, ami jelentős értéket képvisel. Fontos megtalálni egy olyan arany középutat, amelyen megőrizzük az egyedi vonásokat, adottságokat, attitűdöt, de hatékonyan kapcsolódunk be a tudomány nemzetközi körforgásába. Az is különleges élmény, amikor az alaptudomány belső konzisztenciája, szépsége által vezérelt kutatás egyszer csak tovább él, és hasznosnak bizonyul valamilyen más területen.

Mind a szellemi potenciál megtartásához, mind a nemzetközi versenyben való hatékony részvételhez, mind az alapkutatási eredmények továbbviteléhez

stabil és hosszútávon kiszámítható finanszírozási és infrastrukturális keretekre van szükség.

Ilyen téren várok fejlődést a jövőben.

Kétgyerekes, fiatal családanyaként hogyan képes a világ élvonalában maradni?
A modern technológia, a közlekedés, az informatika, a kommunikáció segít nekünk. Soha nem akartam választani a kutatói pálya és a család között. El kellett indulni ezen az úton, és közben alakult. Szokás beszélni a „nőkről a tudományban”. Nos, az „anyákra a tudományban” bőven ráférne a támogatás, például nagyon jó lenne itt a Lágymányosi Campuson, az Infoparkban egy bölcsőde. Több egyetem, kutatóintézet, cég van itt, biztos, hogy sokaknak óriási segítség lenne. A kutatás és a család összeegyeztetése nők esetében azért is nehéz, mert a kutatói pályán elvárt a mobilitás, a kapcsolatok fenntartásához utazni kell: ha nem megyek el egy konferenciára előadni, akkor lehet, hogy jövőre már nem hívnak meg. Ilyenkor fel kell vállalni, hogy a család együtt megy, anyuka előad, aztán utaznak vissza. Ez persze megterheli a családi kasszát, így jó lenne, ha az ehhez hasonló extra költségekre, vagy legalább egy részükre lehetne valahol támogatást nyerni, ahogyan arra külföldi példák már vannak.

Már hetedikes korában eldöntötte, hogy kutató lesz, országos középiskolai versenyeket nyert, az ELTE kiváló hallgatója volt. Visszatérve a középiskolásokra, mit mondana nekik, miért jó kutatónak lenni?
Mert izgalmas. Mindig vannak kérdéseink, amelyekre szeretnénk választ találni. A legizgalmasabb kérdések azok, amelyeket nem tudunk rövid időn belül megoldani. Visszük őket magunkkal, egy időre félretesszük őket, de egyre inkább azt látom, hogy végül ezek is megválaszolhatóvá válnak.

2016-ban Mátyus Edit egyedüli magyar kutatóként nyerte el a Svájci Tudományos Alap „Promotion of Young Scientists in Eastern Europe (PROMYS)” pályázati kiírásának támogatását. A program kiváló kutatók támogatására szolgál az EU13 régióban. Elnyerésének egyik feltétele legalább kétévnyi korábbi kutatómunka vagy tanulás Svájcban. A támogatás összege 625 ezer CHF (180 millió Ft) öt évre. „A kutatás közvetlen előzményét képezi a cambridge-i egyetemen és az ETH Zürich-en végzett munkám. Természetesen mindehhez nagyon jó alapot szolgáltattak az ELTE-s egyetemi és doktori tanulmányaim, és Császár Attila professzor úr csoportjában végzett doktori kutatómunka” – mondta korábban Mátyus Edit. A kutató hangsúlyozta: a PROMYS program során rengeteg olyan tapasztalatot szerzett, amely nagyban segítette az ERC pályázat elkészítését tudományos és adminisztratív szempontból is. Maga az ERC kutatási téma is a PROMYS keretében végzett munka egyik alprogramjából nőtt ki.

Az ELTE-n működő ERC és H2020-kutatócsoportokról itt olvashat bővebben.

Forrás: www.elte.hu


821 megtekintés Látogatók

kedvel

Megjegyzések0

Nincs jogosultsága a megtekintéshez, illetve megjegyzés írásához.Kérjük, jelentkezzen be.

Javasolt cikkek

Kitüntetések

Díjeső Weiszburg Tamásnak (TTK '80)

egy tag profilképe

Alumni Központ

18 szeptember

Kitüntetések

Bogár Imréé a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetés

egy tag profilképe

Alumni Központ

08 szeptember

Kitüntetések

Bonis Bona kitüntetést kapott Radnai Gyula

egy tag profilképe

Alumni Központ

31 augusztus